Fotó: nf
Általános sztrájkkal fenyegetőzik a mintegy 500 ezer egészségügyi dolgozót tömörítő Sanitas szakszervezet. Csütörtök délelőtti vezetőségi ülésükön döntöttek arról, hogy amennyiben a kormány júniusig nem tesz eleget követeléseiknek, beszüntetik a munkát.
2016. április 14., 15:552016. április 14., 15:55
2016. április 14., 16:562016. április 14., 16:56
Mintegy nyomatékosítva, hogy komolyan gondolják, már csütörtökön is spontán tiltakozó megmozdulást szerveztek: a szakszervezet körülbelül kétszáz tagja indult „sétára” a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium székházához. A szakszervezetiek ismételten leszögezték, azt szeretnék elérni, ha nem lennének diszkriminatív fizetések az egészségügyben, ha megszűnnének a bérezési rendszerben fennálló egyenlőtlenségek, illetve hogy a szociális ellátásban befagyasztott állásokra újfent lehessen alkalmazni. Követelik továbbá, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, idén is részesüljenek 25 százalékos fizetésemelésben.
Mint ismeretes, az egészségügyiek az elmúlt időszakban több ízben is hangot adtak elégedetlenségüknek. A múlt kedden több száz sanitasos tüntetett az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium bukaresti székháza előtt: az akció résztvevői azt követelték, hogy a kormány mindegyik egészségügyi alkalmazottnak biztosítsa a fizetésemelést és a pluszjuttatásokat, ugyanakkor finanszírozza hatékonyabban az állami intézményeket.
A Sanitas már tavaly általános sztrájkot helyezett kilátásba az alacsony bérek miatt, de ősszel látszólag sikerült megegyezniük az érintett minisztériumok képviselőivel, így a megmozdulás elmaradt. Az akkori megállapodás szerint ez év januárjától minden egészségügyben dolgozó számára bruttó 100 lejjel emelték a havi fizetést, a kormány ugyanis korábban csak az 1500 lejnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében hagyta volna jóvá a béremelést.
Livius Cârstea, a Sanitas Temes megyei elnöke azonban a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a Victor Ponta miniszterelnök vezette kormány által tavaly elfogadott rendelet szerint nem részesülnek béremelésben azok, akik 2015 folyamán más jellegű fizetésnövelést kaptak. Ennek nyomán – mint hangsúlyozta – éppen a leghátrányosabb helyzetben lévők nem kaphatják meg a bruttó 100 lejes béremelést, a minimálbér ugyanis ebben az évben két részletben, összesen bruttó 150 lejjel bővül, így a legkisebb keresetűek nem részesülhetnek a 100 lejes pluszjövedelemben.
Amint Livius Cârstea rámutatott: rugalmas és könnyen alkalmazható bérezési törvényt várnak el a kormánytól, amelyből minden egészségügyi alkalmazott számára egyértelművé válik, hogy pontosan mekkora az alapfizetése, amihez majd hozzáadódnak a különféle pótlékok. Hozzátette: a bérek egységes növelése azért is fontos, mert az ágazatban dolgozók egyforma mértékben vállalnak felelősséget a páciensekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!