Szétfejlődő Románia: csak néhány megyében nagyobb az egy főre számolt GDP, mint az országos átlag

Szétfejlődő Románia: csak néhány megyében nagyobb az egy főre számolt GDP, mint az országos átlag

Versenyelőny. A gazdasági szakember szerint könnyebb a nyugati határ közelébe, például a nagyváradi ipari parkba bevonzani a befektetőt, mint az ország közepére

Fotó: Adlo.ro

Bár az évek során változott a rangsor, továbbra is a szétfejlődés jellemzi Romániát, ha az egy főre eső GDP-t vesszük górcső alá. Miklós Zoltán közgazdász szerint a mostani rendszer számos versenyelőnyt biztosít a fővárosnak és a gazdasági pólusoknak, a leszakadt régióknak pedig arra kell törekedniük, hogy minél több európai uniós támogatást lehívjanak, fejlesszék az infrastruktúrát, és befektetőket vonzzanak.

Bíró Blanka

2022. augusztus 29., 14:192022. augusztus 29., 14:19

Továbbra is nagyok a különbségek az ország különböző régiói, megyéi között a gazdaság teljesítőképességét mutató egy főre számolt hazai össztermék (GDP) tekintetében, bár az elmúlt húsz év alatt történtek elmozdulások. A Hotnews.ro hírportál a Világbank adataira támaszkodva készített egy elemzést, ami szerint a megyék rangsora húsz év alatt változott, a lista eleje és a vége is módosult.

Bukarest ugyan bebetonozta magát a legnagyobb egy főre eső GDP-t tekintve, viszont Konstanca és Prahova megye lecsúszott az élről, Kolozs és Temes vette át a vezetést a lista második és harmadik helyén.

Húsz évvel ezelőtt Erdélyből Kovászna és Beszterce-Naszód megye kullogott az utolsó helyeken, ám azóta sikeresen felzárkóztak a középmezőnybe, Teleorman és Călărași viszont lecsúszott a rangsorban.

Négyszintű ország

Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő úgy véli, a statisztikákat valamilyen mértékben torzítja a romániai rendszer, az a tény, hogy minden nagy cég székhelye Bukarestben van bejegyezve, a forgalmuk a fővárosi nyilvántartásokban mutatkozik meg. Az elemzés következtetéseiről az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónikának elmondta, ennek eredménye, hogy a bukaresti GDP sokkal nagyobb, mint például a bécsi vagy a római, holott szemmel láthatóan nem fejlettebb, mint ezek az európai nagyvárosok.

Idézet
A multinacionális cégek, a nagyáruházak, a bankok, benzinkutak forgalma Bukarestben jelenik meg, holott az ország különböző pontjain folytatnak gazdasági tevékenységet.

Erre az lenne a megoldás, ha a nagy cégek profitcentrumokat hoznának létre ott, ahol tevékenységet folytatnak, így összesítve, hogy a különböző térségekben mekkora forgalmat generálnak, és akkor lehetne valóban objektíven összehasonlítani a megyéket. Bár torz a rendszer, a jelenlegi statisztikák mégis mutatják az irányt, és egyértelmű, hogy több szinten is szétfejlődik az ország” – húzta alá a képviselő.

Galéria

Miklós Zoltán: Erdélyen belül is tetten érhető a szétfejlődés

Fotó: Facebook/Miklós Zoltán

Meglátása szerint Románia gazdasági teljesítőképességét tekintve négy különálló szint mutatható ki: egyrészt van Bukarest, továbbá a nagy gazdasági pólusok, aztán Erdély többi része és végül a Kárpátokon túli térségek. Ugyanakkor a szétfejlődés még a különböző régiókon belül – például Erdélyben –, vagy egy-egy fejlesztési régión belül is kimutatható.

A fővárosban a nagy cégek révén az Eurostat legutolsó adatai szerint az egy főre számolt GDP az országos átlag háromszorosa. Miklós Zoltán rámutatott, miközben az országos átlag egy főre 55 ezer lej, ez Bukarestben 167 ezer lej, a lemaradottabb megyékben – mint Giurgiu vagy Vaslui – 25 ezer lej, ami az országos átlag 45 százaléka. A fejlődési pólusoknak számító nagyvárosok – így Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Szeben – a többi régióhoz képest magas lakosságra leosztott GDP-t valósítanak meg, közben vannak olyan megyék, melyek nemcsak az élbolytól, hanem az országos átlagtól is leszakadtak.

Szintén az európai statisztikai hivatal adatai szerint Romániában a fővároson kívül mindössze kilenc megyében nagyobb az egy főre számolt GDP, mint az országos átlag, ezek közül hat erdélyi: Kolozs, Temes, Brassó, Szeben, Arad és Fehér megye.

A közgazdász kiemelte: Erdélyen, vagy a fejlesztési régiókon belül is tetten érhető a szétfejlődés, Maros megye a 18., Hargita a 25., Kovászna a 26. a rangsorban, lemaradva Brassó, Szeben mögött, de megelőzve Beszterce-Naszód vagy Máramaros megyét.

A tőke további pénzt vonz

Az egy főre számolt GDP a gazdaság teljesítőképességét mutatja, a tőke viszont oda megy, ahol megfelelő infrastruktúra van, az infrastruktúra pedig ott épül ki, ahol erre van pénz – vázolta Miklós Zoltán. Kifejtette, a különböző megyei vagy helyi önkormányzatok nem ugyanarról a rajtkockáról indulnak, holott a befektetők oda mennek, ahol kedvezőbbek a feltételek.

Versenyelőnyhöz jutnak azok a térségek, ahol már eleve nagyobb az egy főre eső GDP, tehát élénkebb a gazdasági tevékenység, ez pedig tovább feszíti az ollót.

A személyi jövedelemadó ugyan helyben marad, tehát abból a pénzből tudnak infrastruktúrát fejleszteni az önkormányzatok, de ez esetben is vannak anomáliák. Például 5 alkalmazott alatt nem kötelező telephelyet létrehozni, így a falvakban dolgozó egy-két postai alkalmazott személyi jövedelmi adója mind bemegy Bukarestbe.

Galéria

Ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe

Eközben az áfából begyűlt összegeket a kormány osztja újra, ám nem mindig a régió szükségletei alapján, például az nem generál fejlődést, ha célirányosan csendőrkaszárnya-építésre osztanak le pénzt Bukarestből,

mutatott rá a politikus.

Különböző kormányzati döntések szintén növelhetik egy térség versenyelőnyét, ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor a nagy beruházás nyomán sok munkahely alakul, nő az emberek jövedelme, az önkormányzat adóbevétele, tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe.

A földrajzi elhelyezkedés szintén befolyásolja egy adott térség versenyképességét: könnyebb Nagyváradra, a határ közelébe bevonzani egy befektetőt, mint az ország közepére.

„A központi fejlesztési régió az egyetlen az országban, amely nem rendelkezik határ menti területtel, ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem pályázhat a határokon átívelő projektekre. Ilyen körülmények között nincsenek egyenlő esélyek, ám az Európai Unió regionális politikája éppen arról szól, hogy a régiókon belül a fejlődési különbségeket kiegyenlítsék, a lemaradottabb térségek felzárkózhassanak, és megakadályozzák, hogy tovább nyíljon az olló, még jobban szétfejlődjön egy ország” – részletezte Miklós Zoltán. Hozzátette, abban bízhatunk, hogy a helyzet lassan javulni fog, a nagy infrastrukturális projektek megvalósulnak, megépülnek az autópályák, elkészül a brassói repülőtér, ezek még jobban felhelyezik az ország különböző régióit – például Székelyföldet – a potenciális befektetők térképére, a beruházások pedig GDP-növekedést eredményeznek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya