Versenyelőny. A gazdasági szakember szerint könnyebb a nyugati határ közelébe, például a nagyváradi ipari parkba bevonzani a befektetőt, mint az ország közepére
Fotó: Adlo.ro
Bár az évek során változott a rangsor, továbbra is a szétfejlődés jellemzi Romániát, ha az egy főre eső GDP-t vesszük górcső alá. Miklós Zoltán közgazdász szerint a mostani rendszer számos versenyelőnyt biztosít a fővárosnak és a gazdasági pólusoknak, a leszakadt régióknak pedig arra kell törekedniük, hogy minél több európai uniós támogatást lehívjanak, fejlesszék az infrastruktúrát, és befektetőket vonzzanak.
2022. augusztus 29., 14:192022. augusztus 29., 14:19
Továbbra is nagyok a különbségek az ország különböző régiói, megyéi között a gazdaság teljesítőképességét mutató egy főre számolt hazai össztermék (GDP) tekintetében, bár az elmúlt húsz év alatt történtek elmozdulások. A Hotnews.ro hírportál a Világbank adataira támaszkodva készített egy elemzést, ami szerint a megyék rangsora húsz év alatt változott, a lista eleje és a vége is módosult.
Húsz évvel ezelőtt Erdélyből Kovászna és Beszterce-Naszód megye kullogott az utolsó helyeken, ám azóta sikeresen felzárkóztak a középmezőnybe, Teleorman és Călărași viszont lecsúszott a rangsorban.
Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő úgy véli, a statisztikákat valamilyen mértékben torzítja a romániai rendszer, az a tény, hogy minden nagy cég székhelye Bukarestben van bejegyezve, a forgalmuk a fővárosi nyilvántartásokban mutatkozik meg. Az elemzés következtetéseiről az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónikának elmondta, ennek eredménye, hogy a bukaresti GDP sokkal nagyobb, mint például a bécsi vagy a római, holott szemmel láthatóan nem fejlettebb, mint ezek az európai nagyvárosok.
Erre az lenne a megoldás, ha a nagy cégek profitcentrumokat hoznának létre ott, ahol tevékenységet folytatnak, így összesítve, hogy a különböző térségekben mekkora forgalmat generálnak, és akkor lehetne valóban objektíven összehasonlítani a megyéket. Bár torz a rendszer, a jelenlegi statisztikák mégis mutatják az irányt, és egyértelmű, hogy több szinten is szétfejlődik az ország” – húzta alá a képviselő.
Miklós Zoltán: Erdélyen belül is tetten érhető a szétfejlődés
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Meglátása szerint Románia gazdasági teljesítőképességét tekintve négy különálló szint mutatható ki: egyrészt van Bukarest, továbbá a nagy gazdasági pólusok, aztán Erdély többi része és végül a Kárpátokon túli térségek. Ugyanakkor a szétfejlődés még a különböző régiókon belül – például Erdélyben –, vagy egy-egy fejlesztési régión belül is kimutatható.
A fővárosban a nagy cégek révén az Eurostat legutolsó adatai szerint az egy főre számolt GDP az országos átlag háromszorosa. Miklós Zoltán rámutatott, miközben az országos átlag egy főre 55 ezer lej, ez Bukarestben 167 ezer lej, a lemaradottabb megyékben – mint Giurgiu vagy Vaslui – 25 ezer lej, ami az országos átlag 45 százaléka. A fejlődési pólusoknak számító nagyvárosok – így Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Szeben – a többi régióhoz képest magas lakosságra leosztott GDP-t valósítanak meg, közben vannak olyan megyék, melyek nemcsak az élbolytól, hanem az országos átlagtól is leszakadtak.
A közgazdász kiemelte: Erdélyen, vagy a fejlesztési régiókon belül is tetten érhető a szétfejlődés, Maros megye a 18., Hargita a 25., Kovászna a 26. a rangsorban, lemaradva Brassó, Szeben mögött, de megelőzve Beszterce-Naszód vagy Máramaros megyét.
Az egy főre számolt GDP a gazdaság teljesítőképességét mutatja, a tőke viszont oda megy, ahol megfelelő infrastruktúra van, az infrastruktúra pedig ott épül ki, ahol erre van pénz – vázolta Miklós Zoltán. Kifejtette, a különböző megyei vagy helyi önkormányzatok nem ugyanarról a rajtkockáról indulnak, holott a befektetők oda mennek, ahol kedvezőbbek a feltételek.
A személyi jövedelemadó ugyan helyben marad, tehát abból a pénzből tudnak infrastruktúrát fejleszteni az önkormányzatok, de ez esetben is vannak anomáliák. Például 5 alkalmazott alatt nem kötelező telephelyet létrehozni, így a falvakban dolgozó egy-két postai alkalmazott személyi jövedelmi adója mind bemegy Bukarestbe.
Ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe
mutatott rá a politikus.
Különböző kormányzati döntések szintén növelhetik egy térség versenyelőnyét, ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor a nagy beruházás nyomán sok munkahely alakul, nő az emberek jövedelme, az önkormányzat adóbevétele, tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe.
„A központi fejlesztési régió az egyetlen az országban, amely nem rendelkezik határ menti területtel, ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem pályázhat a határokon átívelő projektekre. Ilyen körülmények között nincsenek egyenlő esélyek, ám az Európai Unió regionális politikája éppen arról szól, hogy a régiókon belül a fejlődési különbségeket kiegyenlítsék, a lemaradottabb térségek felzárkózhassanak, és megakadályozzák, hogy tovább nyíljon az olló, még jobban szétfejlődjön egy ország” – részletezte Miklós Zoltán. Hozzátette, abban bízhatunk, hogy a helyzet lassan javulni fog, a nagy infrastrukturális projektek megvalósulnak, megépülnek az autópályák, elkészül a brassói repülőtér, ezek még jobban felhelyezik az ország különböző régióit – például Székelyföldet – a potenciális befektetők térképére, a beruházások pedig GDP-növekedést eredményeznek.
Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.
A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Az IKEA tűzveszély miatt visszahív több VARMFRONT hordozható töltőt – tájékoztatta szerdán az IKEA – többek között romániai és magyarországi – ügyfeleit.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)