A kormány és az üzleti szféra képviselői elkezdték megfogalmazni az első olyan romániai jogszabályt, amely a lobbit hivatott szabályozni – számolt be a Profit.ro.
2015. október 19., 19:282015. október 19., 19:28
A gazdasági-pénzügyi portál úgy tudja, keresik azokat az adekvát megfogalmazásokat és jogi kifejezéseket, amelyek segítségével elkerülhető, hogy a lobbitevékenységet korrupcióként lehessen értelmezni. A tervezet kidolgozásához azt követően láttak neki üzletemberek bevonásával, hogy hónapokkal ezelőtt néhány honatya is kezdeményezett egy hasonló intézkedést.
A jogszabálytervezetnek a portál birtokába jutott első vázlata többek között átlátható nyilvántartás létrehozását rögzíti, amelyben azokat a szervezeteket és személyeket sorolják majd fel, amelyek és akik olyan keretek között gyakorolnak nyomást a közpolitikák alakítására, amelyek nem férnek bele a társadalmi párbeszéd kategóriájába. A nyilvántartás létrehozását az indokolja, hogy a közpolitikák befolyásolásának céljával létrehozott szervezetek rendszerint elutasítják, hogy lobbiszervezetként határozzák meg őket.
Az üzleti szféra képviselői szerint a lobbitevékenység nyilvántartását szolgáló jelenlegi lajstrom nem határozza meg pontosan a lobbitevékenység határait és területét, ráadásul a helyi és központi közigazgatás képviselői nem is ismerik kellőképpen.
Pozitív és negatív példák is vannak
A tervezet rámutat: nagyon fontos, hogy a lobbitörvény ne vezessen az intézményi tevékenység elakadásához, ahogy az Litvániában és Lengyelországban is történt, ahol létezik ugyan vonatkozó jogszabály, de nem működik megfelelően. Az egyetlen ország, ahol a lobbitörvény működik, az Ausztria, ezt a modellt kellene Romániának is követnie.
Egy lobbitörvény kidolgozása nagy odafigyelést igényel, mivel az eddigi egyetlen tervezet szándéka a lobbitevékenység korlátozása – az egyesületek és a munkaadói szervezetek például nem folytathattak volna ilyen tevékenységet – és a túlszabályozás volt. Rendkívül fontos a megfelelő szabályozás, a szakkifejezések pontos megfogalmazása, hogy a törvény ne vezessen torzulásokhoz, az intézményi tevékenység elakadásához, illetve ahhoz, hogy a lobbitevékenység már a korrupció határát súrolja.
Az osztrák átláthatósági törvény értelmében minden olyan szerződést be kell jelenteni a nyilvántartóban, amelyek célja a közpolitikákra vonatkozó döntéshozatal befolyásolása. Az online nyilvántartást a szövetségi igazságügyi tárca működteti.
Bírált módosítás
Idén nyáron a képviselőház jogi bizottságának tagjai ismét napirendre tűzték azt a Constantin Niţă PSD-s képviselő által még 2010-ben kidolgozott tervezetet, amely a lobbitevékenységet lett volna hivatott szabályozni. A jogszabály 2013 decemberében is napirenden szerepelt, ám a sajtó által „fekete keddként” emlegetett nap után a közvélemény nyomására kudarcot vallott.
A nyáron az alsóházban ismét szó esett a tervezetről, bele is foglaltak egy módosító indítványt, miszerint a honatyák, illetve a helyi és megyei tanácsosok közvetlen vagy közvetett módon képviselhetik a szavazópolgárok, vagy más magán-, illetve jogi személyek érdekeit a központi hatóságokkal vagy közintézményekkel való kapcsolatok terén, ám kötelesek tiszteletben tartani a törvényben foglaltakat. A közvélemény bírálta ezt a megfogalmazást, mivel sokak szerint lehetőséget teremt a befolyással való üzérkedésre. A kritikák miatt végül elmaradt a szavazás a jogszabálytervezetről.
„Nincs politikai akarat”
„Nagy szükség lenne a lobbitörvényre, ám politikai akarat sincs az elfogadására, és a hazai politikai kultúra sincs megérve, hogy ezt alkalmazni tudná” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő. Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja kérdésünkre elmondta, egyelőre senki nem meri felvállalni a törvényt, hiszen a lobbitevékenység és a törvénytelen nyomásgyakorlás vagy a hatalommal való viszszaélés között nagyon keskeny a határ.
„Félő, hogy a Romániában ránk jellemző módon egy ilyen törvényt arra használnának, hogy legalizálják a hatalommal való visszaélést, a törvénytelen nyomásgyakorlást” – mondta a képviselő, emlékeztetve, hogy ha körvonalazódik egy ilyen tervezet, az egyik párt kitűnőnek tartja, a másik viszont elfogadhatatlanul rossznak, egyenesen alkalmazhatatlannak. A politikus másrészt úgy véli, nagy szükség lenne egy ilyen jogszabályra, hogy a lobbit ne kezeljék bűntényként, hiszen a döntéshozásban megvan a helye ennek a gyakorlatnak. „Gyanús az a politikus, aki azt mondja, hogy mindenhez ért, ezt a választópolgároknak is tudniuk kell. Sokat segíthetnek a háttér-információk, mielőtt a politikus eldönti, miként szavaz” – szögezte le Erdei-Dolóczki.
A képviselő egyúttal több példával is illusztrálta, mit jelenthet a lobbi. Rámutatott, jelenleg is különböző érdekcsoportok, civil kezdeményezések próbálják befolyásolni a politikai döntéseket, ám sokkal átláthatóbb, egyértelműbb lenne az együttműködés, ha ezt törvény szabályozná. A politikus elmondta, többek között három orvosnő kereste meg, akik a szoptatás híveiként olyan szabályozást próbáltak elfogadtatni, miszerint a csecsemőtápszerek a csomagoláson, a reklámokban ne használhassák a mosolygós kisbabák fényképeit.
Javaslatukat megkérdőjelezhetetlen szakmai érvekkel támasztották alá, ám valószínű, hogy a gazdasági szférát, a tápszergyártókat nem lehetett volna meggyőzni. Két fiatalember az online szerencsejátékot szerették volna törvényesíteni, arra hivatkozva, hogy szerencsejátékból doktoráltak, és hogy a romániai lakosság így is, úgy is játszik az interneten, ám az üzemeltetők nem az országban, hanem például Cipruson adóznak.
„Nem győztek meg, nem hiszem, hogy azon múlik az ország gazdasági fellendülése, hogy törvényes-e az internetes pókerezés” – fejtette ki a képviselő. Hozzátette, szükség lenne pártatlan szakvéleményezésre például a clawback adóról, mert a gyógyszerészek teljesen más állásponton vannak, mint az egészségbiztosító. De a napelemparkok állami támogatásáról is, hogy meddig éri meg a lakossággal fizettetni meg a zöldenergiát.
Amerikában jól működik
Mint a szatmári képviselő is emlékeztetett, az Egyesült Államokban jól működik a lobbi. Ha például egy erőművet akarnak építeni, akkor az amerikai politikus pontos információkat szerez a terv gazdasági előnyeiről, illetve káros hatásairól, továbbá arról is, hogy utóbbiakat milyen mértékben tudják csökkenteni. Aztán döntése meghozatala előtt figyelembe veszi ezeket az adatokat. „Szükség van a lobbitörvényre, ám a hazai politikai kultúra még nem érett meg ennek az alkalmazására”– összegezte a képviselő.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!