2010. július 29., 10:092010. július 29., 10:09
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-képviselő tegnap elmondta, a rendszer lényege, hogy minél egyszerűbb szinten tartsák. A legpesszimistább becslések szerint ez az intézkedés 212 millió eurós bevételt hozhat az államnak a jelenlegi feketegazdaság kifehérítésével, magyarázta a politikus. A közgazdász Édler számításai szerint, ha egy kis jövedelmű család havonta 350 lejt költ, az egy évben 4000 ezer lejt jelent, és eddig a határértékig az összegyűjtött számlák értékének 4 százalékát térítené meg az állam, ezen felül csak 1 százalékát.
A lényeg, hogy ne terheljék folyamatosan a 4 százalékkal az államkasszát. Van egy társadalmi réteg, a kisnyugdíjasok, a segélyből, minimálbérből élők, akik minden kedvezményre érzékenyek, ők hajlandók lesznek gyűjtögetni a nyugtákat, ugyanakkor elsősorban alapélelmiszert vásárolnak, ahol amúgy is nagy az adócsalás. Ha a lakosság 20 százaléka vesz részt a visszatérítési rendszerben, és ha a leadott nyugták 20 százaléka hoz felszínre feketegazdaságot, máris hatalmas bevételt jelent az államnak, magyarázta Édler András. A tervezet szerint a nyugtákat május közepén kell majd leadni, amikor az éves jövedelmeket véglegesítik, így ha valaki nagyobb értékre ad le nyugtát, mint amennyi a jövedelme volt, rögtön kiderül a csalás.
A rendszert könnyen félre lehet siklatni, ha túlbonyolítják a módszertanát, elkezdik firtatni, hogy a polgár valóban a saját nyugtáit adta le, vagy esetleg elkérte a szomszédtól. A rendszernek kölcsönös bizalomra kell épülnie, az adófizető polgár és a kormány partnerségére kell alapozni, hiszen egyetlen adófizető esetében nem olyan nagy a tét. Például ha valakinek nincs gépkocsija, rögtön lebukik, ha üzemanyagnyugtákat próbál elszámolni. Édler András szerint valószínűleg már szeptemberben megjelenik a pénzvisszatérítést szabályozó sürgősségi kormányrendelet, és életbe is lép.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok