A fürdővárosok fejlesztésére előirányzott európai uniós forrásokból tervezi megvalósítani az elkövetkező időszak beruházásait Kovászna.
2016. július 19., 12:232016. július 19., 12:23
2016. július 19., 14:192016. július 19., 14:19
Lezárult Kovászna fürdőváros infrastruktúrájának európai uniós pénzekből megvalósított felújítása, most pedig szabadidőközpontra pályáznak – tájékoztatott Gyerő József, a gyógyvizeiről híres háromszéki település új polgármestere. Mint részletezte, a kivitelező hétéves garanciát vállalt.
Amint arról korábban írtunk, az önkormányzat 2003-ban nyújtotta be pályázatát, a finanszírozási szerződést azonban csak 2012-ben írták alá. A pályázat teljes értéke 18 millió lej, ebből 90 százalékot hívtak le a Vidékfejlesztési Alapból, 7,6 százalékát kormányforrásokból fedezték, a város önrésze alig 2 százalék volt.
A pénzből 8,3 kilométer utat, 9000 négyzetméter járdát korszerűsítettek, de 6,4 kilométer szennyvíz-, 7 kilométer esővízcsatornát, 6,7 kilométer ivóvízvezetéket is felújítottak. Gyerő József szerint a korszerűsítés hozzájárulhat a város idegenforgalmának fellendítéséhez, de nagyban megkönnyíti a kovásznaiak életét is, hiszen jobb az úthálózat. Az sem elhanyagolható tényező szerinte, hogy a kivitelezés során munkahelyek is jöttek létre.
A polgármester a közeljövő tervei kapcsán elárulta, hogy a Lőrincz Zsigmond-sípálya mellé egy szabadidős központ létrehozására pályáznak. Ehhez a területrendezési tervet már meg is rendelték – az elképzelések szerint kalandpark, strand és wellnessközpont épülne, és természetesen hasznosítanák az ásványvizeket, így a medencék egy része gyógykezelésre alkalmas, borvizes lesz. A Központi Fejlesztési Régióban a Regionális Operatív Program keretén belül tizenhárom 45 millió eurós alap hívható le a fürdővárosok fejlesztésére, erre tervez Kovászna pályázni. Ugyanakkor újabb tizenegy utca korszerűsítésére hívnának le európai uniós támogatást. Összesen több mint hárommillió euróra pályázik Kovászna – összegezett Gyerő József.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!