A fürdővárosok fejlesztésére előirányzott európai uniós forrásokból tervezi megvalósítani az elkövetkező időszak beruházásait Kovászna.
2016. július 19., 12:232016. július 19., 12:23
2016. július 19., 14:192016. július 19., 14:19
Lezárult Kovászna fürdőváros infrastruktúrájának európai uniós pénzekből megvalósított felújítása, most pedig szabadidőközpontra pályáznak – tájékoztatott Gyerő József, a gyógyvizeiről híres háromszéki település új polgármestere. Mint részletezte, a kivitelező hétéves garanciát vállalt.
Amint arról korábban írtunk, az önkormányzat 2003-ban nyújtotta be pályázatát, a finanszírozási szerződést azonban csak 2012-ben írták alá. A pályázat teljes értéke 18 millió lej, ebből 90 százalékot hívtak le a Vidékfejlesztési Alapból, 7,6 százalékát kormányforrásokból fedezték, a város önrésze alig 2 százalék volt.
A pénzből 8,3 kilométer utat, 9000 négyzetméter járdát korszerűsítettek, de 6,4 kilométer szennyvíz-, 7 kilométer esővízcsatornát, 6,7 kilométer ivóvízvezetéket is felújítottak. Gyerő József szerint a korszerűsítés hozzájárulhat a város idegenforgalmának fellendítéséhez, de nagyban megkönnyíti a kovásznaiak életét is, hiszen jobb az úthálózat. Az sem elhanyagolható tényező szerinte, hogy a kivitelezés során munkahelyek is jöttek létre.
A polgármester a közeljövő tervei kapcsán elárulta, hogy a Lőrincz Zsigmond-sípálya mellé egy szabadidős központ létrehozására pályáznak. Ehhez a területrendezési tervet már meg is rendelték – az elképzelések szerint kalandpark, strand és wellnessközpont épülne, és természetesen hasznosítanák az ásványvizeket, így a medencék egy része gyógykezelésre alkalmas, borvizes lesz. A Központi Fejlesztési Régióban a Regionális Operatív Program keretén belül tizenhárom 45 millió eurós alap hívható le a fürdővárosok fejlesztésére, erre tervez Kovászna pályázni. Ugyanakkor újabb tizenegy utca korszerűsítésére hívnának le európai uniós támogatást. Összesen több mint hárommillió euróra pályázik Kovászna – összegezett Gyerő József.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!