2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Emellett egyre mélyül a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelem közötti, eddig is jelentõs szakadék. Utóbbi különbség márciusban elérte a háromezer lejt. A reálbércsökkenést a márciusi, aránylag jelentõs béremelések sem voltak képesek megakadályozni, így az elérte az 5,6 százalékos arányt. A legnagyobb fizetések ugyanakkor továbbra is a pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégeknél tapasztalhatók, az ott dolgozók nettó átlagbére márciusban 3600 lej közelében volt az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint. A bérek ötös toplistájának második helyezettje a légi szállítás ágazata, amelyet a dohányfeldolgozó, valamint a kõolaj-feldolgozó ágazatok követnek. Az ötödik a rangsorban az informatika, amelynek mintegy 1000 lejes lemaradása van a bérezést illetõen az elsõ helyezetthez képest.
Ugyanazon felmérés szerint a legrosszabbul fizetett ágazat továbbra is a fafeldolgozás, ahol a nettó átlagbér 674 lej volt márciusban. Szintén alacsony munkabérek jellemzik a készruha-, a vendéglátó-, a textil- és a bútoripart. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmek közötti jelentõs eltérés az elmúlt években fokozottabban nõtt. Így 2007 februárjában már 2200 lej körüli volt, míg 2006 januárjában mintegy 500 lejjel kevesebb. A jelenség elsõdleges okaként a legtöbb szakértõ az egységes adókulcs bevezetését hozza fel. A legtöbb országban, ahol ez az adózási forma van érvényben, a bérek két véglete közötti különbség évrõl évre nagyobb, mivel az egységes adókulcs nagyobb terhet jelent az alacsony fizetések esetében. A bérek növekedése az év elsõ három hónapjában, éves átlagban is lelassult. Míg januárban az elõzõ év azonos idõszakához képest 30 százalék fölötti volt a béremelkedés, márciusra ez 20 százalék alá csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok