Fotó: Bíró Kovács Blanka
A sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei átlagbér növelése az önkormányzati gazdaságfejlesztési politika egyik célja – szögezte le kedden az épülő szépmezői ipari parknál tartott sajtótájékoztatón Antal Árpád.
2016. május 31., 19:192016. május 31., 19:19
2016. május 31., 21:142016. május 31., 21:14
A székelyföldi város polgármestere szerint ez leginkább azzal érhető el, ha a munkaadók versenyeznek a munkavállalókért, így a létesítmény beindítása hozzájárulhat az átlagbér növekedéséhez.
Abban bíznak ugyanis, hogy az ipari park a jóléti mutatókon is javít majd. Antal Árpád kérdésünkre kifejtette, vannak már érdeklődő cégek, ám a bonyolult romániai procedúrák miatt késlekedik a létesítmény beindítása. Az elöljáró szerint júniusban tudják lezárni a pályázatot, akkor folyamodhatnak az ipari minisztériumhoz ipari park minősítésért, és csak azután köthetnek szerződést a cégekkel.
Miklós Zoltán, az önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője közben arról számolt be, hogy kidolgozták a szépmezői ipari park szabályzatát, aminek értelmében bónuszpontokat kapnak majd az érdekelt cégek a befektetés nagysága, a létrehozott munkahelyek száma, a tevékenység jellege és a munkavállalóknak adott bér alapján is.
Átrendeződés a munkaerőpiacon
Az újabb polgármesteri mandátumért pályázó Antal Árpád kedden arról is beszámolt a sajtó képviselőinek, hogy igyekeznek bevonni a mélyszegénységben élőket is a munkaerőpiacra, bár ők általában minimálbérért dolgoznak, és ez rontja a statisztikákat. „Jelenleg a köztisztasági vállalatnál hatvan őrkői lakos dolgozik, a munkájukat kiválthatnák négy géppel, de az a cél, hogy állást biztosítsunk nekik, hogy jó példát mutassanak a gyerekeiknek\" – hangsúlyozta az elöljáró.
Antal ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a munkanélküliség, a gazdasági mutatók tekintetében megváltozzon a közbeszéd, hiszen a helyiek többsége még mindig a 2008-as állapotokat tartja valósnak, amikor a munkanélküliség tekintetében az országos lista végén kullogott Kovászna megye, holott időközben felzárkózott a középmezőnybe. 2008-ban Kovászna megye a 40. volt az országos munkanélküliségi rangsorban, Mehedinti és Vaslui megye előtt, 2015-re már 17 megyét utasított maga mögé.
„Ez azt igazolja, hogy a gazdasági válságra adott válaszaink jobbak voltak, mint a többi megyében\" – mondta a polgármester, aki szerint a statisztikáknál figyelembe kell venni a városi és a vidéki lakosság arányát is, mert minél magasabb a falun élők száma, annál nagyobb a munkanélküliség, és kisebb az átlagbér. 2015 decemberében például az egy évvel korábbi adatokhoz képes, 1766 pluszmunkahely volt Kovászna megyében, a nettó átlagjövedelem egy év alatt 14,13 százalékkal nőtt, Sepsiszentgyörgy pedig az országos hatodik helyen állt a lehívott EU-s források alapján – hangzott el.
Több hozzáadott érték kell
„Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében csak az nem dolgozik, aki nem akar, a könnyűiparban és az autóalkatrész-iparban sok embernek tudnak munkát adni, viszont a bérek valóban nem elég magasak\" – foglalta össze a valóságot Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen ezért úgy látja, hogy nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágakat kell meghonosítani, ahol magasan képzett munkaerőre van szükség, és magasabbak a fizetések. Ezért hozzák létre az önkormányzattal és az IT Plusz klaszterrel a Design Bank elnevezésű startup és innovációs központot, abban bízva, hogy ha támogatnak 20-30 kezdő vállalkozást, abból kettő-három a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!