Országos szinten 6,8 százalékos volt tavaly a munkanélküliségi ráta, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. A 15–24 évesek körében volt a legtöbb állástalan, arányuk elérte a 21,7 százalékot – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2016. április 19., 12:252016. április 19., 12:25
Ha az iskolázottsági szintet vizsgáljuk, elmondható, hogy az alacsonyan képzett, illetve középfokú végzettséggel rendelkezők körében a munkanélküliség 8,1, illetve 7,2 százalékos, a felsőfokú diplomával rendelkezőknél viszont 4,1 százalékos volt. Nemi bontásban a különbség 1,7 százalékos: a férfiak körében 7,5 százalékos volt az állástalanok aránya, a nőknél pedig 5,8 százalékos.
Eközben a városok lakosainak 7 százaléka, a vidékiek 6,6 százaléka volt tavaly munkanélküli.
A tartósan, vagyis legalább egy éve munkanélküliek aránya 3 százalékos volt, az állástalanok körében viszont 43,9 százalékot tettek ki a tartósan munkanélküliek. A 15–24 éves fiatalok körében a tartós munkanélküliség (több mint hat hónapja tartó) 13,1 százalékos volt, tartósan munkanélküli volt viszont az állástalan fiatalok 60,6 százaléka.
A statisztikai intézet hétfői közleményéből azt is megtudhatjuk, hogy az aktív lakosok száma tavaly 9,15 millió volt: 8,53 millióan voltak foglalkoztatottak, 624 ezren pedig munkanélküliek. A munkaképes lakosság (15–64 év) körében 61,4 százalékos volt tavaly a foglalkoztatottsági ráta, ami 0,4 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Akárcsak az előző években, a férfiak körében magasabb, 69,5 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, mint a nőknél (53,2 százalék), és valamivel többen dolgoztak vidéken (61,7 százalék), mint városon (61,3 százalék).
A 15–24 éves fiatalok körében 24,5 százalékos, az 55–64 évesek körében pedig 41,1 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta. A mutató egyébként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb, 85,3 százalékos. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében 64,9 százalékon, az alacsonyan képzettek esetében pedig 42,6 százalékon állt.
Az alkalmazottak száma egyébként 212 ezerrel nőtt az előző évhez képest, és ők tették ki a legnagyobb arányt (71 százalék) a foglalkoztatottak körében. Az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozásokban dolgozók aránya a foglalkoztatott lakosság 27,9 százalékát adták.
A foglalkoztatottak 25,6 százaléka dolgozott az agráriumban, 28,4 százaléka az iparban vagy az építkezési szektorban, 46 százaléka pedig a szolgáltatások terén. Nem mezőgazdasági tevékenységet folytatott 6,35 millió polgár, 24,4 százalékuk a feldolgozóiparban, 18,1 százalékuk a kereskedelemben, 10 százalékuk pedig az építőiparban dolgozott.
A munkavállalók közül 847 ezren (9,9 százalék) részmunkaidőben dolgoztak. Nagy részük (84,8 százalék) a mezőgazdaságban vállalt munkát. Az INS egyúttal azt is közölte, hogy 2015-ben a munkahét a fő munkahelyen heti 38,5 óra volt. 136 ezren dolgoztak eközben második munkahelyen is hetente átlagosan 13,1 órában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!