Sok a kérdőjel a gazdasági mentőcsomag körül

Megállítanák a Covid-19-okozta gazdasági lejtmenetet •  Fotó: Pixabay

Megállítanák a Covid-19-okozta gazdasági lejtmenetet

Fotó: Pixabay

Még mindig sok a kérdőjel, a többféle értelmezés az Orban-kormány által szombaton kiadott gazdasági mentőcsomag körül. A Krónikának nyilatkozó szakember éppen ezért operatív tanács létrehozását javasolja, mivel nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre, hanem gyors beavatkozásra van szükség.

Bíró Blanka

2020. március 25., 13:002020. március 25., 13:00

Operatív tanács létrehozását javasolja a miniszterelnökségnek Debreczeni László adószakértő, hogy a kormány által a vállalkozók megsegítésére kidolgozott mentőcsomagot egységesen és sürgősen alkalmazzák az egész országban. Az Orban-kormányhoz eljuttatott javaslata szerint a testület feladata az lenne, hogy a helyi döntéshozóknak, végrehajtóknak a jogszabály alkalmazására vonatkozó kéréseit órákon belül megválaszolja, ezzel is segítve, hogy a vállalkozók, a munkavállalók a leggyorsabban élhessenek a kedvezményekkel.

Sok a kérdés,
többféle értelmezés

„Nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre. Gyors beavatkozásra van szükség, hiszen minden késlekedés a cégek létét veszélyezteti” – fogalmazta meg az adószakértő azt követően, hogy a kormány szombaton kibocsátotta a gazdasági mentőcsomagot, ám a rendeletekben foglaltak alkalmazására vonatkozóan még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, többféle értelmezés.

Többek között felmerül, hogy azok a cégek, melyek a rendelet megjelenése előtt döntöttek arról, hogy kényszerszabadságra küldik az alkalmazottaikat, élhetnek-e a kedvezményekkel.

Debreczeni László szerint igen, hiszen azok a szükségállapot idejére vonatkoznak, amit már a rendeletek megjelenése előtt kihirdettek.

Az sem egyértelmű továbbá, hogy az egyéni vállalkozók megkapják-e a kényszerszabadsággal járó állami támogatást. Az adószakértő értelmezése szerint igen, de erre is hivatalos álláspont szükséges, hiszen például a Szociáldemokrata Párt (PSD) is azt jelentette be, hogy módosító javaslatokat nyújt be, hogy a rendelet az egyéni vállalkozókra és visszamenőleg mindenkire érvényes legyen.

Az adótartozásokra nincs
késedelmi kamat

A március 21. utáni adótartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni – irányította rá egyúttal figyelmünket a sepsiszentgyörgyi szakember. Ennek tükrében azt javasolja a vállalkozóknak, hogy inkább ne fizessék be most az adóikat, tartsák meg a pénzüket.

Idézet
Eddig soha nem javasoltunk hasonlót. Most viszont azt mondjuk, tartsák meg a pénzüket, majd ha lejár a járványhelyzet, befizetik az adót. A járványhelyzetben és utána is biztosítékot jelent a készpénztartalék. A működést is könnyebb lesz újrakezdeni, ha vannak tartalékaink”

– részletezte Debreczeni László. Hozzátette: ha a szükségállapot véget ér, késedelmi kamat nélkül be kell majd fizetni az adókat, de valószínűleg átütemezésre is lesz lehetőség.

Azok a vállalkozók ugyanakkor, akik katonai rendelet miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket, tehát vendéglők, fogorvosi rendelők, kérhetik a különböző számláik kifizetésének elhalasztását. Ez vonatkozik a villanyszámlára, a közköltségre, de a bérleti díjra is, utóbbi abban az esetben is, ha magánszemélytől, cégtől bérlik a helyiségeiket. Ugyanúgy a beszállítókra is érvényes. A számlák értékére szintén nem számolhatnak késedelmi kamatot a szolgáltatók és cégek. 

Kényszerszabadság állami támogatással

Kérdésünkre az adószakértő beszélt arról is, hogy a kényszerszabadság intézményének két esete van: a katonai rendelettel bezárt vállalkozások minden alkalmazottjukat elküldhetik kényszerszabadságra, míg azok a vállalkozások, amelyek márciusi bevétele 25 százalékkal csökkent a január–februári átlaghoz képest az alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik el.

Az alkalmazottak a bruttó bér 75 százalékára jogosultak, az állam ezt teljes mértékben finanszírozza, mint ahogy az adóvonzatát is.

Debreczeni László pozitív döntésnek tartja, hogy azoknak a cégeknek, amelyeket nem zártak be katonai rendelettel, meg kell tartaniuk az alkalmazottaik 25 százalékát, hiszen ez arra ösztönzik őket, hogy a jelenlegi helyzetben is legalább „negyedgőzzel” próbálják folytatni a tevékenységet, ne álljon le teljes mértékben a gazdaság. „Nehéz lesz így dolgozni, de ebben a helyzetben senkinek sem könnyű” – összegezte az adószakértő. 

Rámutatott egyúttal, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó döntést bármikor meg lehet hozni, a vonatkozó dokumentációt április 1. után kell online beküldeni a munkaerő-elhelyező ügynökségekhez a támogatás igénylésére. Ez akkor még időben történik, hiszen a márciusi béreket áprilisban kell kiadni. A szükséges dokumentációról a kormány oldalán lehet tájékozódni, onnan lehet letölteni majd űrlapokat is. Debreczeni László arra biztatja a vállalkozókat, minél hamarabb hozzák meg az erre vonatkozó döntést. Értelmezése szerint ez érvényes az egyéni vállalkozókra, például fodrászokra, fogorvosokra, személyi edzőkre is, hiszen a vállalkozásaikat katonai rendelettel zárták be. Ők, ha nem volt fizetésük, csak bevételük, akkor minimálbér 75 százalékát kaphatják. A szakember abban bízik, hogy április elejéig ezt is egyértelműsítik.

Megcsonkított
gyerekfelügyeleti szabadság

Az adószakértő arra is ráirányította a figyelmünket, hogy bár az eredeti bejelentés szerint a járványhelyzetben az egyik szülő jogosult a szabadságra kényszervakáción levő gyermeke(i) mellett, s erre az időszakra a fizetések 75 százalékát kaphatja meg, utólag az erre vonatkozó jogszabályt módosították. Míg először úgy jelent meg, hogy ezt az összeget teljes mértékben finanszírozza az állam, most már úgy van érvényben, hogy csak a fizetést fedezi az állam, az adóvonzatát a munkaadó állja. Ez lebontva azt jelenti, hogy a bérköltségek 55 százalékát finanszírozza az állam, a 45 százalék az alkalmazót terheli – mutatott rá Debreczeni László.

Egymillió kényszerszabadságot tud fizetni az állam

Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) felkészült arra, hogy fedezze egymillió, a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött munkavállaló juttatását – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Victor Picu, a szakhatóság elnöke. Mint hangsúlyozta, jut pénz minden kényszerszabadságra küldött alkalmazottnak. Az illetékes szerint a munkaerő-elhelyező ügynökség célja, hogy minél több munkahelyet megmentsenek. Victor Picu tájékoztatása szerint áprilistól kezdik folyósítani a támogatást az érintett cégeknek. A szakhatóság elnöke emlékeztetett: az intézmény híváskezelő központot (call centert) hozott létre, amelyen a munkáltatók és a munkavállalók tájékozódást nyerhetnek a kényszerszabadság alatti juttatásokról. Az egységes, nem emelt díjas telefonszám: 021/4444.000. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. július 02., szerda

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról

Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról
2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek