Sok a kérdőjel a gazdasági mentőcsomag körül

Sok a kérdőjel a gazdasági mentőcsomag körül

Megállítanák a Covid-19-okozta gazdasági lejtmenetet

Fotó: Pixabay

Még mindig sok a kérdőjel, a többféle értelmezés az Orban-kormány által szombaton kiadott gazdasági mentőcsomag körül. A Krónikának nyilatkozó szakember éppen ezért operatív tanács létrehozását javasolja, mivel nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre, hanem gyors beavatkozásra van szükség.

Bíró Blanka

2020. március 25., 13:002020. március 25., 13:00

Operatív tanács létrehozását javasolja a miniszterelnökségnek Debreczeni László adószakértő, hogy a kormány által a vállalkozók megsegítésére kidolgozott mentőcsomagot egységesen és sürgősen alkalmazzák az egész országban. Az Orban-kormányhoz eljuttatott javaslata szerint a testület feladata az lenne, hogy a helyi döntéshozóknak, végrehajtóknak a jogszabály alkalmazására vonatkozó kéréseit órákon belül megválaszolja, ezzel is segítve, hogy a vállalkozók, a munkavállalók a leggyorsabban élhessenek a kedvezményekkel.

Sok a kérdés,
többféle értelmezés

„Nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre. Gyors beavatkozásra van szükség, hiszen minden késlekedés a cégek létét veszélyezteti” – fogalmazta meg az adószakértő azt követően, hogy a kormány szombaton kibocsátotta a gazdasági mentőcsomagot, ám a rendeletekben foglaltak alkalmazására vonatkozóan még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, többféle értelmezés.

Többek között felmerül, hogy azok a cégek, melyek a rendelet megjelenése előtt döntöttek arról, hogy kényszerszabadságra küldik az alkalmazottaikat, élhetnek-e a kedvezményekkel.

Debreczeni László szerint igen, hiszen azok a szükségállapot idejére vonatkoznak, amit már a rendeletek megjelenése előtt kihirdettek.

Az sem egyértelmű továbbá, hogy az egyéni vállalkozók megkapják-e a kényszerszabadsággal járó állami támogatást. Az adószakértő értelmezése szerint igen, de erre is hivatalos álláspont szükséges, hiszen például a Szociáldemokrata Párt (PSD) is azt jelentette be, hogy módosító javaslatokat nyújt be, hogy a rendelet az egyéni vállalkozókra és visszamenőleg mindenkire érvényes legyen.

Az adótartozásokra nincs
késedelmi kamat

A március 21. utáni adótartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni – irányította rá egyúttal figyelmünket a sepsiszentgyörgyi szakember. Ennek tükrében azt javasolja a vállalkozóknak, hogy inkább ne fizessék be most az adóikat, tartsák meg a pénzüket.

Idézet
Eddig soha nem javasoltunk hasonlót. Most viszont azt mondjuk, tartsák meg a pénzüket, majd ha lejár a járványhelyzet, befizetik az adót. A járványhelyzetben és utána is biztosítékot jelent a készpénztartalék. A működést is könnyebb lesz újrakezdeni, ha vannak tartalékaink”

– részletezte Debreczeni László. Hozzátette: ha a szükségállapot véget ér, késedelmi kamat nélkül be kell majd fizetni az adókat, de valószínűleg átütemezésre is lesz lehetőség.

Azok a vállalkozók ugyanakkor, akik katonai rendelet miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket, tehát vendéglők, fogorvosi rendelők, kérhetik a különböző számláik kifizetésének elhalasztását. Ez vonatkozik a villanyszámlára, a közköltségre, de a bérleti díjra is, utóbbi abban az esetben is, ha magánszemélytől, cégtől bérlik a helyiségeiket. Ugyanúgy a beszállítókra is érvényes. A számlák értékére szintén nem számolhatnak késedelmi kamatot a szolgáltatók és cégek. 

Kényszerszabadság állami támogatással

Kérdésünkre az adószakértő beszélt arról is, hogy a kényszerszabadság intézményének két esete van: a katonai rendelettel bezárt vállalkozások minden alkalmazottjukat elküldhetik kényszerszabadságra, míg azok a vállalkozások, amelyek márciusi bevétele 25 százalékkal csökkent a január–februári átlaghoz képest az alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik el.

Az alkalmazottak a bruttó bér 75 százalékára jogosultak, az állam ezt teljes mértékben finanszírozza, mint ahogy az adóvonzatát is.

Debreczeni László pozitív döntésnek tartja, hogy azoknak a cégeknek, amelyeket nem zártak be katonai rendelettel, meg kell tartaniuk az alkalmazottaik 25 százalékát, hiszen ez arra ösztönzik őket, hogy a jelenlegi helyzetben is legalább „negyedgőzzel” próbálják folytatni a tevékenységet, ne álljon le teljes mértékben a gazdaság. „Nehéz lesz így dolgozni, de ebben a helyzetben senkinek sem könnyű” – összegezte az adószakértő. 

Rámutatott egyúttal, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó döntést bármikor meg lehet hozni, a vonatkozó dokumentációt április 1. után kell online beküldeni a munkaerő-elhelyező ügynökségekhez a támogatás igénylésére. Ez akkor még időben történik, hiszen a márciusi béreket áprilisban kell kiadni. A szükséges dokumentációról a kormány oldalán lehet tájékozódni, onnan lehet letölteni majd űrlapokat is. Debreczeni László arra biztatja a vállalkozókat, minél hamarabb hozzák meg az erre vonatkozó döntést. Értelmezése szerint ez érvényes az egyéni vállalkozókra, például fodrászokra, fogorvosokra, személyi edzőkre is, hiszen a vállalkozásaikat katonai rendelettel zárták be. Ők, ha nem volt fizetésük, csak bevételük, akkor minimálbér 75 százalékát kaphatják. A szakember abban bízik, hogy április elejéig ezt is egyértelműsítik.

Megcsonkított
gyerekfelügyeleti szabadság

Az adószakértő arra is ráirányította a figyelmünket, hogy bár az eredeti bejelentés szerint a járványhelyzetben az egyik szülő jogosult a szabadságra kényszervakáción levő gyermeke(i) mellett, s erre az időszakra a fizetések 75 százalékát kaphatja meg, utólag az erre vonatkozó jogszabályt módosították. Míg először úgy jelent meg, hogy ezt az összeget teljes mértékben finanszírozza az állam, most már úgy van érvényben, hogy csak a fizetést fedezi az állam, az adóvonzatát a munkaadó állja. Ez lebontva azt jelenti, hogy a bérköltségek 55 százalékát finanszírozza az állam, a 45 százalék az alkalmazót terheli – mutatott rá Debreczeni László.

Egymillió kényszerszabadságot tud fizetni az állam

Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) felkészült arra, hogy fedezze egymillió, a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött munkavállaló juttatását – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Victor Picu, a szakhatóság elnöke. Mint hangsúlyozta, jut pénz minden kényszerszabadságra küldött alkalmazottnak. Az illetékes szerint a munkaerő-elhelyező ügynökség célja, hogy minél több munkahelyet megmentsenek. Victor Picu tájékoztatása szerint áprilistól kezdik folyósítani a támogatást az érintett cégeknek. A szakhatóság elnöke emlékeztetett: az intézmény híváskezelő központot (call centert) hozott létre, amelyen a munkáltatók és a munkavállalók tájékozódást nyerhetnek a kényszerszabadság alatti juttatásokról. Az egységes, nem emelt díjas telefonszám: 021/4444.000. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 22., szerda

Tovább romlott az elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma

A CFA Románia szerint áprilisban az előző hónaphoz képest 12,3 ponttal csökkent, jelenleg 47,1 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.

Tovább romlott az elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma
2024. május 22., szerda

Kampányosztogatás: 10 százalékos béremelést ígér több közalkalmazotti kategóriának a kormány

Két szakaszban, összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak – jelentette be kedd este Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Kampányosztogatás: 10 százalékos béremelést ígér több közalkalmazotti kategóriának a kormány
2024. május 21., kedd

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány

Az idei első negyedévben 35 000 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal több, mint az előző negyedévben, viszont 12 100-zal kevesebb, mint 2023 első három hónapjában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány
2024. május 21., kedd

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról
2024. május 17., péntek

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság

Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság
2024. május 17., péntek

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben
2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács