Megállítanák a Covid-19-okozta gazdasági lejtmenetet
Fotó: Pixabay
Még mindig sok a kérdőjel, a többféle értelmezés az Orban-kormány által szombaton kiadott gazdasági mentőcsomag körül. A Krónikának nyilatkozó szakember éppen ezért operatív tanács létrehozását javasolja, mivel nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre, hanem gyors beavatkozásra van szükség.
2020. március 25., 13:002020. március 25., 13:00
Operatív tanács létrehozását javasolja a miniszterelnökségnek Debreczeni László adószakértő, hogy a kormány által a vállalkozók megsegítésére kidolgozott mentőcsomagot egységesen és sürgősen alkalmazzák az egész országban. Az Orban-kormányhoz eljuttatott javaslata szerint a testület feladata az lenne, hogy a helyi döntéshozóknak, végrehajtóknak a jogszabály alkalmazására vonatkozó kéréseit órákon belül megválaszolja, ezzel is segítve, hogy a vállalkozók, a munkavállalók a leggyorsabban élhessenek a kedvezményekkel.
„Nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre. Gyors beavatkozásra van szükség, hiszen minden késlekedés a cégek létét veszélyezteti” – fogalmazta meg az adószakértő azt követően, hogy a kormány szombaton kibocsátotta a gazdasági mentőcsomagot, ám a rendeletekben foglaltak alkalmazására vonatkozóan még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, többféle értelmezés.
Debreczeni László szerint igen, hiszen azok a szükségállapot idejére vonatkoznak, amit már a rendeletek megjelenése előtt kihirdettek.
Az sem egyértelmű továbbá, hogy az egyéni vállalkozók megkapják-e a kényszerszabadsággal járó állami támogatást. Az adószakértő értelmezése szerint igen, de erre is hivatalos álláspont szükséges, hiszen például a Szociáldemokrata Párt (PSD) is azt jelentette be, hogy módosító javaslatokat nyújt be, hogy a rendelet az egyéni vállalkozókra és visszamenőleg mindenkire érvényes legyen.
A március 21. utáni adótartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni – irányította rá egyúttal figyelmünket a sepsiszentgyörgyi szakember. Ennek tükrében azt javasolja a vállalkozóknak, hogy inkább ne fizessék be most az adóikat, tartsák meg a pénzüket.
– részletezte Debreczeni László. Hozzátette: ha a szükségállapot véget ér, késedelmi kamat nélkül be kell majd fizetni az adókat, de valószínűleg átütemezésre is lesz lehetőség.
Azok a vállalkozók ugyanakkor, akik katonai rendelet miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket, tehát vendéglők, fogorvosi rendelők, kérhetik a különböző számláik kifizetésének elhalasztását. Ez vonatkozik a villanyszámlára, a közköltségre, de a bérleti díjra is, utóbbi abban az esetben is, ha magánszemélytől, cégtől bérlik a helyiségeiket. Ugyanúgy a beszállítókra is érvényes. A számlák értékére szintén nem számolhatnak késedelmi kamatot a szolgáltatók és cégek.
Kérdésünkre az adószakértő beszélt arról is, hogy a kényszerszabadság intézményének két esete van: a katonai rendelettel bezárt vállalkozások minden alkalmazottjukat elküldhetik kényszerszabadságra, míg azok a vállalkozások, amelyek márciusi bevétele 25 százalékkal csökkent a január–februári átlaghoz képest az alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik el.
Debreczeni László pozitív döntésnek tartja, hogy azoknak a cégeknek, amelyeket nem zártak be katonai rendelettel, meg kell tartaniuk az alkalmazottaik 25 százalékát, hiszen ez arra ösztönzik őket, hogy a jelenlegi helyzetben is legalább „negyedgőzzel” próbálják folytatni a tevékenységet, ne álljon le teljes mértékben a gazdaság. „Nehéz lesz így dolgozni, de ebben a helyzetben senkinek sem könnyű” – összegezte az adószakértő.
Rámutatott egyúttal, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó döntést bármikor meg lehet hozni, a vonatkozó dokumentációt április 1. után kell online beküldeni a munkaerő-elhelyező ügynökségekhez a támogatás igénylésére. Ez akkor még időben történik, hiszen a márciusi béreket áprilisban kell kiadni. A szükséges dokumentációról a kormány oldalán lehet tájékozódni, onnan lehet letölteni majd űrlapokat is. Debreczeni László arra biztatja a vállalkozókat, minél hamarabb hozzák meg az erre vonatkozó döntést. Értelmezése szerint ez érvényes az egyéni vállalkozókra, például fodrászokra, fogorvosokra, személyi edzőkre is, hiszen a vállalkozásaikat katonai rendelettel zárták be. Ők, ha nem volt fizetésük, csak bevételük, akkor minimálbér 75 százalékát kaphatják. A szakember abban bízik, hogy április elejéig ezt is egyértelműsítik.
Az adószakértő arra is ráirányította a figyelmünket, hogy bár az eredeti bejelentés szerint a járványhelyzetben az egyik szülő jogosult a szabadságra kényszervakáción levő gyermeke(i) mellett, s erre az időszakra a fizetések 75 százalékát kaphatja meg, utólag az erre vonatkozó jogszabályt módosították. Míg először úgy jelent meg, hogy ezt az összeget teljes mértékben finanszírozza az állam, most már úgy van érvényben, hogy csak a fizetést fedezi az állam, az adóvonzatát a munkaadó állja. Ez lebontva azt jelenti, hogy a bérköltségek 55 százalékát finanszírozza az állam, a 45 százalék az alkalmazót terheli – mutatott rá Debreczeni László.
Egymillió kényszerszabadságot tud fizetni az állam
Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) felkészült arra, hogy fedezze egymillió, a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött munkavállaló juttatását – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Victor Picu, a szakhatóság elnöke. Mint hangsúlyozta, jut pénz minden kényszerszabadságra küldött alkalmazottnak. Az illetékes szerint a munkaerő-elhelyező ügynökség célja, hogy minél több munkahelyet megmentsenek. Victor Picu tájékoztatása szerint áprilistól kezdik folyósítani a támogatást az érintett cégeknek. A szakhatóság elnöke emlékeztetett: az intézmény híváskezelő központot (call centert) hozott létre, amelyen a munkáltatók és a munkavállalók tájékozódást nyerhetnek a kényszerszabadság alatti juttatásokról. Az egységes, nem emelt díjas telefonszám: 021/4444.000.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!