Fotó: Rompres
Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt a megbeszélések fő témája a hét legfejlettebb ipari állam – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Németország és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek a japán Hokkaido szigetén lévő Tojakóban megszervezett csúcstalálkozójának tegnapi nyitónapján. A vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A gabonafélék tavaly év eleje óta átlagosan több mint a kétszeresére drágultak, az áremelkedés 60 százaléka az idén történt. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket. Megállapították azt is, hogy az energia és az olajtermékek drágulása szintén visszaveti az élelmiszer-ellátást.
Uniós segítség Afrikának
Éppen ebből kiindulva, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azzal a javaslattal rukkolt tegnap elő, hogy az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait az afrikai gazdálkodók megsegítésére lehetne fordítani. Így egymilliárd euró értékű segítséggel lehetne enyhíteni az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatását. Mint azt az Európai Bizottság korábban közölte, a pénzből az EU-tagállamok vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és áldását kell adnia rá az Európai Parlamentnek is. Az EU előzőleg közölte, hogy – az említett egymilliárd eurón kívül – 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak, enyhítendő az éhezést.
A Világbank becslése szerint a szegény országoknak összesen több mint 6 milliárd eurós azonnali segélyre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas élelmiszer- és olajárakkal. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, Németország idén mintegy félmilliárd euróval járul hozzá a legszegényebb országok élelmiszer-ellátásához.
A szegények megsegítését kéri a pápa is
A világ legszegényebbjeire hívta fel a legfejlettebb országok vezetőinek figyelmét a Japánban rendezett G8-csúcs előtt vasárnapi imádságában XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő figyelmeztetett arra, hogy a legszegényebbek sebezhetősége tovább nőtt mindazoknak a pénzügyi spekulációknak és zavaroknak nyomán, amelyek „perverz” hatást gyakorolnak az élelmiszer- és az energiaárakra. Ezért XVI. Benedek felszólította a csúcs résztvevőit: teljesítsék korábbi ígéreteiket, hozzák meg azokat a szükséges, bátor döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot. „Bízom, hogy a nagylelkűség és a tisztánlátás lehetővé teszi számukra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a fejlődés folyamatának igazságos fellendítését és az emberi méltóság megőrzését célozzák” – közölte a pápa.
B. E.
A globális éghajlatváltozásról is tárgyalnak
A csúcstalálkozó második és harmadik napján várhatóan a globális éghajlatváltozás lesz a legfontosabb napirendi pont. A G8-országok megpróbálják kimozdítani a holtpontról azokat az ENSZ keretében megkezdett egyeztetéseket, amelyek célja, hogy a jövő év végéig tető alá hozzanak egy új egyezményt a globális felmelegedés elleni intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok