Fotó: Rompres
Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt a megbeszélések fő témája a hét legfejlettebb ipari állam – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Németország és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek a japán Hokkaido szigetén lévő Tojakóban megszervezett csúcstalálkozójának tegnapi nyitónapján. A vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A gabonafélék tavaly év eleje óta átlagosan több mint a kétszeresére drágultak, az áremelkedés 60 százaléka az idén történt. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket. Megállapították azt is, hogy az energia és az olajtermékek drágulása szintén visszaveti az élelmiszer-ellátást.
Uniós segítség Afrikának
Éppen ebből kiindulva, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azzal a javaslattal rukkolt tegnap elő, hogy az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait az afrikai gazdálkodók megsegítésére lehetne fordítani. Így egymilliárd euró értékű segítséggel lehetne enyhíteni az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatását. Mint azt az Európai Bizottság korábban közölte, a pénzből az EU-tagállamok vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és áldását kell adnia rá az Európai Parlamentnek is. Az EU előzőleg közölte, hogy – az említett egymilliárd eurón kívül – 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak, enyhítendő az éhezést.
A Világbank becslése szerint a szegény országoknak összesen több mint 6 milliárd eurós azonnali segélyre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas élelmiszer- és olajárakkal. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, Németország idén mintegy félmilliárd euróval járul hozzá a legszegényebb országok élelmiszer-ellátásához.
A szegények megsegítését kéri a pápa is
A világ legszegényebbjeire hívta fel a legfejlettebb országok vezetőinek figyelmét a Japánban rendezett G8-csúcs előtt vasárnapi imádságában XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő figyelmeztetett arra, hogy a legszegényebbek sebezhetősége tovább nőtt mindazoknak a pénzügyi spekulációknak és zavaroknak nyomán, amelyek „perverz” hatást gyakorolnak az élelmiszer- és az energiaárakra. Ezért XVI. Benedek felszólította a csúcs résztvevőit: teljesítsék korábbi ígéreteiket, hozzák meg azokat a szükséges, bátor döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot. „Bízom, hogy a nagylelkűség és a tisztánlátás lehetővé teszi számukra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a fejlődés folyamatának igazságos fellendítését és az emberi méltóság megőrzését célozzák” – közölte a pápa.
B. E.
A globális éghajlatváltozásról is tárgyalnak
A csúcstalálkozó második és harmadik napján várhatóan a globális éghajlatváltozás lesz a legfontosabb napirendi pont. A G8-országok megpróbálják kimozdítani a holtpontról azokat az ENSZ keretében megkezdett egyeztetéseket, amelyek célja, hogy a jövő év végéig tető alá hozzanak egy új egyezményt a globális felmelegedés elleni intézkedésekről.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.