2012. április 18., 07:582012. április 18., 07:58
Egyre több háromszéki panaszkodik a környéken megtelepedett készruhagyárakban tapasztalt munkakörülményekre. Félelmükben azonban nem merik vállalni kilétüket, így a hatóságok általában tehetetlenek, nem tudnak eljárni a többnyire németországi munkáltatók ellen. Minderről Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. Azt követően terelődött egyébként az elmúlt időszakban fokozottabban a figyelem a nadrággyárakra, hogy – amint arról korábban beszámoltunk – átszervezés miatt a sepsiszentgyörgyi L-RO nadrággyár 245 alkalmazottjától vált meg, a többi hasonló profilú helyi üzem pedig azonnal lecsapott az ágazatban tapasztalattal rendelkező, állás nélkül maradt munkásokra, és több tucat munkahelyet hirdettek meg.
A munkaerő-elhelyező ügynökség ezek után 163 személynek ajánlott állást helyi készruhagyárakban. Az állás nélkül maradtak pedig kénytelenek lennének élni a lehetőséggel, ellenkező esetben ugyanis elveszítik a munkanélküliségi segélyt. Kelemen Tibor azonban arról számolt be, hogy az onnan elbocsátottak visszasírják az L-RO-t, ahol ugyan nem volt nagyobb a fizetés, ellenben csak egy váltásban dolgoztak, ritkán kellett túlórázniuk, vagy szombaton is dolgozniuk.
„Azt mondjuk, hogy a többi nadrággyárban németesebbek a módszerek, de ez téves, mert Németországban nem ilyenek a körülmények. Ez valójában sajátosan háromszéki kapitalizmus: sok a túlóra, havonta legalább három szombaton dolgozni kell, nagyon szigorúak a teljesítményelvű bérezés szabályai” – részletezte az ügynökséghez beérkezett panaszokat Kelemen Tibor.
A nadrággyári alkalmazottak ugyanakkor arról is tájékoztatták a szakembert, hogy évek óta nem tudnak részt venni a családi összejöveteleken, még a temetésekre sem kapnak eltávozást. Aki pedig nem tud megfelelni a szigorú normarendszernek, annak rendszeresen levonnak a béréből, s sokan havonta alig 300 lejt visznek haza.
Kelemen ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a felmerült problémák kapcsán a gyárak tulajdonosai, vezetői azzal védekeznek, hogy a teljesítményelvű bérezés lehetővé teszi, hogy bárki megkeresse az alapfizetése többszörösét, több mint ezer lejt kapjon kézbe. Ehhez azonban a gyárak alkalmazottai szerint sokszorosan túl kellene teljesíteniük az amúgy is óriásinak mondott normát.
Sokan pedig ilyen körülmények között is inkább tűrnek, mintsem panaszt emeljenek munkáltatójuk ellen. A félelem oka, hogy a tapasztalat szerint a problémák ettől nem hogy megoldódnának, hanem a panasztevőnek gyűlik meg a baja. Kelemen Tibor egy olyan esetről számolt be, amikor nemrég egy rendőrfeleség tett panaszt több hatóságnál is a nevét vállalva – azóta pedig, bár a normát 100 százalékban teljesíti, különböző kifogásokkal folyton levonnak a béréből, így most már a felmondást fontolgatja.
Az elégedetlenséget a szakhatóság vezetője szerint az is tükrözi, hogy ezekben a gyárakban nagy a munkaerő-fluktuáció. Ez azonban egyútal ördögi kör is, hiszen aki egyszer nadrággyárban kezd el dolgozni, nehezen szabadul az ágazatból, mivel ha az egyik vállalattól kilép, rögtön a másikban ajánlanak számára állást.
Kelemen ugyanakkor arra is kitért, hogy a nagy hajsza miatt nagy a megbetegedés kockázata a készruhagyári alkalmazottak körében, így az államnak sok esetben nem kell ugyan munkanélküliségi segélyt fizetnie, azonban a túlhajszolt személyek esetében később betegnyugdíjat kell folyósítania.
A volt L-RO-sok közül éppen ezekből kiindulva sokan inkább vállalták, hogy elveszítik a munkanélküli-segélyt, mintsem hasonló körülmények között vállaljanak munkát. Mint mondják, továbbképzik magukat, s más területen próbálnak majd szerencsét. Sokan ugyanakkor abban bíznak, hogy a svéd Autoliv sepsiszentgyörgyi gyárába tudnak elhelyezkedni.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt év végén mindenki azt hitte, hogy az átigazolás zökkenőmentes lesz, az L-RO csarnokait megvásároló Autoliv automatikusan átveszi a nadrággyár elbocsátott személyzetét. Azonban a munkások csalódtak, hiszen az Autoliv ragaszkodott saját humánerőforrás-politikájához: bár a szeptemberi induláskor valószínű 600 munkásra lesz szüksége, de eddig kevesebb mint száz állást hirdetett meg, s havonta átlag ötven személyt alkalmaz.
A névtelen bejelentések nyomán a munkaügyi felügyelőség nem indíthat vizsgálatot – mondta el Ördög Lajos, a szakhatóság Kovászna megyei vezetője, amikor a Krónika arról faggatta, hogy mit lehet tenni a hasonló helyzetekben. Mint részletezte, naponta négy-öt panaszt iktatnak, ezek között pedig természetesen vannak nadrággyári alkalmazottak is. „A névtelen bejelentések nyomán nem indíthatunk vizsgálatot, ezért mindenkit arra biztatunk, vállalja a nevét” – mutatott rá a főfelügyelő, akitől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a felügyelőket titoktartás kötelezi, a munkaadó előtt nem fedhetik fel a panaszos kilétét.
Ördög Lajos elmondása szerint a készruhagyári dolgozók általában a túl szigorú normára panaszkodnak, azt mondják, a törvényt betartva, minimálbérrel alkalmazták őket, azonban a normát nyolc órában lehetetlen teljesíteni, emiatt a minimálbérnél sokkal kevesebbet visznek haza.
A hasonló jellegű panaszok nyomán egyébként a felügyelőség vizsgálatot indított az egyik sepsiszentgyörgyi gyárban, a felügyelők a napokban a szalagon próbálják követni, teljesíthető-e a kiszabott norma.
„Ha tíz munkásból nyolc teljesíteni tudja, és kettő nem, az rendben van, viszont ha az arány fordított, akkor a normán változtatni kell” – szögezte le Ördög Lajos. Kérdésünkre hozzátette: amennyiben sikerül bizonyítani, hogy a norma teljesíthetetlen, kötelezni tudják a munkaadót, hogy változtasson rajta.
Az évtizedek óta működő háromszéki nadrággyárakban ugyanakkor nem alakultak szakszervezetek, amelyek síkra tudnának szállni a dolgozók jogaiért, a megfélemlített alkalmazottak ugyanis nem merik vállalni a tagságot. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, több ezren dolgoznak a nadrággyárakban, ezért saját megyei érdekvédelmi szervezet létrehozása is indokolt lett volna, ám erre vonatkozó próbálkozásaik sorra kudarcot vallottak.
„Mindössze egyetlen aláírásra lenne szükség, ám az emberek nem merték vállalni a nevüket. Mindenki arra vár, hogy a szomszédja tegye meg az első lépést” – fejtette ki Bong Vilmos, hozzátéve, hogy a szakszervezeti tagságot nem lehet erőltetni. „Több területen sikeresen képviseljük a munkavállalók jogait, a nadrággyárakban is a kollektív jogok érvényesítését kellene megoldani, ám amíg nincs összefogás, erre nincs lehetőség” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.