Aprópénz. Románia a GDP alig 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére
Fotó: Pixabay
Miközben Románia gazdasága kezdi behozni a koronavírus-világjárvány miatti kiesést, úgy tűnik, hogy előrelépés történt a pandémiával karöltve begyűrűzött gazdasági válság miatt bajba jutott cégek megsegítése terén is.
2021. augusztus 18., 11:172021. augusztus 18., 11:17
Legalábbis ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb toplistája, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.
a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.
Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.
A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.
megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.
Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.
Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.
Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé
A Penny Market üzletlánc friss gazdasági eredményei arra világítanak rá, hogy a Romániában működő külföldi áruházláncok ádáz versenyében az a nyerő, amelyik egyre több helyi terméket, hazai előállítású élelmiszert tud kínálni a fogyasztók számára.
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte a statisztikai intézet.
Tizenöt éve nem dolgozott annyi közalkalmazott Romániában, mint most: számuk átlépte az 1,3 milliót. Az állami intézményekben dolgozók annak ellenére vannak egyre többen, hogy a kormány régóta karcsúsításokat ígér.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Az EU-ban és az euróövezetben októberben átlagban 0,4 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest, a legjelentősebb visszaesést Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában jegyezték – közölte szerdán az EU statisztikai hivatala.
Feltételekkel jóváhagyta szerdai ülésén a Versenytanács a Profi üzletlánc Mega Image általi felvásárlását.
Az év elejétől október végéig 4943 külföldi tőkéjű céget alapítottak Romániában, 15,5 százalékkal kevesebbet, mint 2023 azonos időszakában – közölte szerdán a cégbíróság (ONRC).
A romániai háztartások gázszámlája 2025. január 1-jétől átlagosan havi 150 lejjel fog emelkedni az árplafonról szóló jogszabályba becsúszott hiba miatt – kongatta meg a vészharangot a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetsége (AFEER).
A pénteken jegyzett évi 5,93 százalékról 5,92 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!