A vendéglátóipar a korlátozások egyik legnagyobb kárvallottja, tiltakozó akciók is voltak
Fotó: Jakab Mónika
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
2021. május 06., 09:142021. május 06., 09:14
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 191 országban követi nyomon a támogatások alakulását, azt vizsgálja, hogy az országok bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Románia március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után.
A március 17-ei állás szerint az első amúgy Makaó 27,4 százalékkal, a második az Amerikai Egyesült Államok 25,5 százalékkal, a bronzérmes pedig Új-Zéland 19,3 százalékkal. Az első ötben találjuk még Mikronéziát (17,2 százalék), valamint Nagy-Britanniát (16,2 százalék).
A helyzet ugyanakkor folyamatosan változik, hiszen sem a koronavírus-járványnak, sem a gazdasági válságnak nem látszik egyelőre a vége, így az országok kormányai folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani a bajba jutott gazdasági szereplőknek.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Románia szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában.
Mint a Profit.ro gazdasági portál elemzése is aláhúzza, a bukaresti hatóságok tavaly viszonylag gyorsan léptek, egy sor intézkedést jelentettek be. A mentőcsomag gyakorlatba ültetése viszont már nehézségekbe ütközött, a gyors segítség egy része pedig máig csak az ígéretek szintjén létezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!