A vendéglátóipar a korlátozások egyik legnagyobb kárvallottja, tiltakozó akciók is voltak
Fotó: Jakab Mónika
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
2021. május 06., 09:142021. május 06., 09:14
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 191 országban követi nyomon a támogatások alakulását, azt vizsgálja, hogy az országok bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Románia március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után.
A március 17-ei állás szerint az első amúgy Makaó 27,4 százalékkal, a második az Amerikai Egyesült Államok 25,5 százalékkal, a bronzérmes pedig Új-Zéland 19,3 százalékkal. Az első ötben találjuk még Mikronéziát (17,2 százalék), valamint Nagy-Britanniát (16,2 százalék).
A helyzet ugyanakkor folyamatosan változik, hiszen sem a koronavírus-járványnak, sem a gazdasági válságnak nem látszik egyelőre a vége, így az országok kormányai folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani a bajba jutott gazdasági szereplőknek.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Románia szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában.
Mint a Profit.ro gazdasági portál elemzése is aláhúzza, a bukaresti hatóságok tavaly viszonylag gyorsan léptek, egy sor intézkedést jelentettek be. A mentőcsomag gyakorlatba ültetése viszont már nehézségekbe ütközött, a gyors segítség egy része pedig máig csak az ígéretek szintjén létezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!