Fotó: Pinti Attila
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
2023. március 14., 13:422023. március 14., 13:42
2023. március 14., 13:452023. március 14., 13:45
A témában hétfőn egyeztetett a német, az olasz, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar szállításügyi miniszter – közölte a szövetség létrejöttéről beszámoló Reuters hírügynökség.
„A javaslaton sürgősen változtatni kell” – nyilatkozta hétfőn Volker Wissing német közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint a felsorolt országok csoportja azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió külön kategóriában kezelje a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motoros járműveket, amelyeket 2035 után is szabadon lehessen értékesíteni.
– jelentette ki Volker Wissing.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott a belső égésű motorral hajtott új autók – benzines, dízel- illetve hibrid motorral ellátott személyautók és a kishaszongépjárművek – értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be csütörtökön a cseh uniós elnökség.
A német miniszter által emlegetett szintetikus vagy e-üzemanyag a benzin- vagy dízelmotorokhoz kifejlesztett szintetikus energiaforrás, amelynek az elégetésekor a fosszilis üzemanyagokhoz képest kevés, környezetre káros kipufogógáz keletkezik. E-üzemanyagot víz és szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. A vizet elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontják. A következő lépésben a hidrogén szén-dioxiddal egyesül, és létrejön a szintetikus üzemanyag.
Az e-üzemanyagok elégetésekor elméletileg csak annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit azok korábban elnyeltek. Elvileg tehát klímasemlegesek lehetnek, azonban a folyamathoz (az elektrolízishez) jelenleg nagy mennyiségű villamos energia szükségeltetik, ezt pedig zöldforrásokból kellene előállítani. A tudomány mai állása szerint az e-üzemanyag sokba kerülne; legnagyobb hátránya az alacsony hatékonysága, ugyanis a felhasznált energia több mint 20 százaléka végül nem jut el a motorhoz.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
Erdélyben gyárt könnyű páncélozott taktikai harcjárműveket a román hadsereg számára a török Otokar, miután nemzetközi vegyesvállalat létrehozásáról írt alá megállapodást Románia egyik vezető védelmi vállalatával, a Medgyesen működő Automecanica Rt.-vel.
Az OTP Banknak a romániai piacról való kivonulásáról is szó esett a magyar pénzintézet éves közgyűlésén, pénteken Budapesten.
Megugrott a kereslet a Románia különböző repülőtereiből Rómába indul járatok iránt, ezrek szeretnének fizikailag is jelen lenni a Vatikánban Ferenc pápa hétvégi temetésén.
Tavaly 140 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig 86 847 kilométert tett ki – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idén a Wizz Air összes romániai útvonalán kínált 15,8 millió ülőhely-kapacitással az ország az ultra fapados magyar légitársaság legnagyobb piacává vált, megelőzve Lengyelországot.
A tavalyinál 50 százalékkal nagyobb, 1,43 milliárd lejes költségvetése lesz idén a hamarosan induló roncsautóprogramnak – tájékoztatott szerdán a környezetvédelmi minisztérium.
A gyermeknevelési pótlékot (gyerekpénzt) május 8-tól folyósítják, a nyugdíjak postai kézbesítése pedig a hónap első négy napjára kiterjedő hosszú hétvége ellenére május 2-án kezdődik – tájékoztatott szerdán a Facebook-oldalán a munkaügyi minisztérium.
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.
Az idei év első két hónapjában a nyers adatok szerint 16,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 19,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
szóljon hozzá!