Románia, az aszfaltbetyár: idén átléphetjük az 1500 kilométeres küszöböt a gyorsforgalmi utak hossza tekintetében
Fotó: Gazda Árpád
Románia 2025-ben több mint 1500 kilométernyi autópályával és gyorsforgalmi úttal fog rendelkezni a közlekedési minisztérium számításai szerint. Ha ez valóban megtörténik, az „aszfaltbetyár” Románia Horvátország és Csehország fölé fog kerülni az európai országok között a forgalomnak átadott gyorsforgalmi utak kilométerszáma alapján. Mi több, ha a „kilométercsábász” Románia fenntartja a közúti infrastruktúra építésének felgyorsult ütemét, jövőre akár Dániát vagy Svájcot is megelőzheti.
2025. február 21., 20:072025. február 21., 20:07
Az infrastruktúra-fejlesztéseket, újraértelmezett „aszfaltbetyárkodást” követő civilek egy videót tettek közzé, amely az európai autópálya-kilométerek alakulását mutatja be 1920 és 2024 között. Az Economica.net portál cikke szerint az egyik kommentelő megemlíti Románia „vezető” pozícióját a lista alján, amelyen a 20. helyen szerepel.
– válaszolt az autópálya-rangsor szerzője, aki az elmúlt években az Európában forgalomnak átadott autópálya-kilométerek alakulását is figyelemmel kísérte.
A ranglista szerint Románia tavaly közel 1280 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezett. Idén átlépheti az 1500 kilométeres határt, amire Sorin Grindeanu közlekedési miniszter is számít. Ha a 18. és 19. helyen álló országok (Csehország és Horvátország) nem tartják a lépést, Románia megelőzheti őket.
Mint ismeretes, Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár a múlt hónapban azt vetítette előre, hogy Románia idén átlépi az 1500 kilométeres küszöböt a gyorsforgalmi utak hossza tekintetében, azaz 250 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út készül el. Ugyanakkor a kivitelezővel rendelkező projektek, azaz az épülő vagy hamarosan kivitelezési szakaszba lépő sztrádatervek „tárgya” eléri az 1000 kilométeres összhosszt.
Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés.
Elrajtoltak már a nyilvános viták a gépjárművek szennyezési adójáról – jelentette be Tánczos Barna pénzügyminiszter egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Mintegy 130 ezer gyógykezelési utalványt oszt ki a nyugdíjasoknak 2025-ben az országos nyugdíjpénztár.
A kisnyugdíjasok 800 lejes támogatására kétmilliárd lejt fordít a kormány, az összeget előirányozták az idei költségvetésben – közölte Tánczos Barna pénzügyminiszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Magyar kérő jelentkezett be egy erdélyi székhelyű, út- és hídépítésre szakosodott cégért: a Duna Aszfalt Zrt. fel kívánja vásárolni a brassói Euro Strada Kft.-t.
Bioüzemanyagot gyártó üzem építését kezdte meg az OMV Petrom a Prahova megyében található petrobrazi-i finomítóban. Az üzem tervezett gyártási kapacitása évi 250 ezer tonna.
Nem csak az OTP Banknak mondunk idén búcsút, új szereplőkkel – köztük egy új magyar pénzintézettel – is találkozunk a romániai bankpiacon.
Rekordméretű standdal és látványkonyhával népszerűsítik a székely gasztronómiát Bukarestben a romániai turisztikai vásáron, így hívva fel a figyelmet arra, hogy 2027-ben Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója.
Miközben „oroszveszélyt” vizionálva ellenzi, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON romániai érdekeltségeit, a Törökországból érkező gázzal kapcsolatosan jóval toleránsabban nyilatkozott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!