Biztató sztrádakilátások: 2025-ben összesen akár az 1500 kilométert is elérheti az autópályák és gyorsforgalmik hossza Romániában
Fotó: Gazda Árpád
Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Civil szakemberek ezúttal is összefoglalták év elején, milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben, nem feledve, hogy tavaly az álomszerű kategóriába sorolt sztrádakilátások teljesültek. Most úgy néz ki, Erdély – egy biztosan megépülő gyorsforgalmi úton kívül – csak „csodás” esetben nyerhet idén újabb sztrádakilométereket.
2025. január 10., 08:032025. január 10., 08:03
Jó év lesz az idei a közúti infrastruktúra, sztrádakilátások terén, még ha a politikai instabilitás, a lyukas állami költségvetés és a beruházási megszorítások miatt rossz is lesz – indítja immár hagyományos év eleji elemzését a Pro Infrastruktúra Egyesület (API). A civil szakembereket tömörítő szervezet kiemeli: 2025-ben Romániának 157 kilométernyi autópályája és gyorsforgalmi útja lesz, amelyet biztosan megnyitnak a forgalom előtt – ennyi átadandó kilométert még sohasem lehetett biztosra venni év elején.
Ugyanakkor normális körülmények között jó esély van arra is, hogy sorozatban második évben megközelítsük, sőt átlépjük a 200 kilométeres határt. „De ha hihetetlen módon ismét annyira szerencsés lesz a bolygók együttállása, mint 2024-ben, akkor
– önmagukat (ismét) felülmúló kivitelezőkkel, akik teljes erőbedobással dolgoznak, miközben hónapok óta nincsenek kifizetve, a bürokráciát gyorsan letudó állammal és legalább félévnyi nagyon száraz időjárással” – olvasható az elemzésben. Amely szerint év végére a gyorsforgalmi utak hálózata meghaladhatja az 1500 kilométert is.
Mint ismeretes, tavaly abszolút rekordot jelentő 194,77 kilométernyi autópályát és autóutat (DEx) adtak át Romániában, amivel 1269,87 km-re nőtt a gyorsforgalmi közlekedést biztosító aszfaltcsíkhossz. Miközben a 2024-es „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is hasznot húzhatnának a romániai autópálya-fejlesztésekből, ha mindenhol tartanák az eredetileg kitűzött határidőt. Viszont ez sajnos nincs így.
az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még tavaly elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – az API júniusra saccolja az átadást.
A fennmaradó több mint 150 km java az A7-es moldvai autópályán épül meg, de bővül a Bukarest körgyűrűjeként szolgáló A0-ás és az A1-es is (utóbbi a Kárpátokon túl, Argeș megyében).
A Pro Infrastruktúra által felvázolt sztrádakilátások: zölddel a biztos, kékkel a nagy esély, sárgával az 50-50 százalék, szürkével a csoda
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A civilek a következő kategóriába a „nagy eséllyel” elkészülő szakaszokat sorolták, ahol két variánssal is számolnak (az egyik szerint 60,07, a másik szerint 46,37 km készülhet el, attól függően, hol erősít rá a kivitelező), de egyikben sincs erdélyi érdekeltség. Ez a következő, az „50-50 százalékos” kategóriában jelenik meg először, mégpedig az A3-as észak-erdélyi autópálya révén, a Szilágy megyei Magyarzsombor és Vaskapu között húzódó csaknem 13 km által.
Az API szerint a nagy késéssel készülő aszfaltcsíkot leghamarabb szeptemberben megnyithatják, de csak akkor, ha a hegy „megbírja” a munkálatokat, a számtalan más helyen dolgozó UMB-nek pedig lesz ereje arra is, hogy ide összpontosítson munkaerőt. Emellett még az A0-áson adhatnak át kisebb szakaszokat, az 50-50 százalékos esély összesen 25,3 kilométerre vonatkozik.
Itt még a hírhedt Bechtel kezdte meg a munkálatokat bő két évtizeddel ezelőtt, most pedig az új útépítő csak kivételes erőfeszítések árán fejezhetné be azokat, hiszen még az építkezési engedély sincs meg. A másik „csoda” az A1-esen történhetne meg Argeș megyében. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni: a Pro Infrastruktúra tavaly ilyenkor a csodás, álomszerű kategóriában „176 vagy akár csaknem 200 kilométer” sztráda és gyorsforgalmi átadását vetítette előre 2024-re nézve, és bizony ez is teljesült.
Újabb autópákyák hálózzák be Romániát a kecsegtető sztrádakilátások szerint
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A civilek most úgy vélik, az idén átadandó kilométerszámokon túl 2025 nagy közúti megvalósítása lesz, hogy végre elkészül néhány „hiányzó láncszem”, amelyeknek köszönhetően
Ugyanakkor idén végre elkezdődhetnek a halogatott munkálatok többek között az A1-esen a Nagyszeben és Pitești közötti rész két szakaszán, az A3-ason a már említett Bihar megyei szakaszon (Berettyószéplak–Bisztraterebes), illetve az A13-ason a Szeben megyei Bojca és a Brassó megyei Fogaras között.
Új munkatelepként elkezdődhet az útépítés Bisztraterebes és Bihar község között, illetve az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as végein, azaz Marosvásárhely határában is. És arra is van némi esély, hogy megtörténjen az első kapavágás a Nagyváradot Araddal összekötő autóúton (DEx16), ehhez azonban gyorsan le kell zavarni az óvásokat és alá kell írni a szerződéseket.
A körgyűrűket tekintve idén elkészülhet többek között Bihar község, Fogaras és Zilah terelőútja is, illetve Temesvártól északra az A1-es dél-erdélyi szakaszát a DN69-es főúttal összekötő aszfaltcsík.
A mintegy 800 millió eurós magánberuházás több mint ezer hektáron terül el és 1044 MW teljesítményű lesz. A munkálatok megkezdését hátráltatta az EKE által indított kereset, de úgy tűnik, hogy a természetvédők és a kivitelező megegyezésre jutottak.
A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Nagyváradtól alig néhány percnyi távolságra található nagyürögdi erdőbe költözik át a városközponthoz viszonylag közeli jelenlegi helyéről az állatkert – jelentette be csütörtökön az Ebihoreanul.ro helyi portálnak nyilatkozva Florin Birta polgármester.
Heti két járatot indít a Wizz Air áprilistól Kolozsvár és a spanyolországi Castellón de la Plana között.
Enyhén nőtt tavaly a parajdi sóbánya látogatóinak száma, noha a turistaidény elején vízszivárgás miatt egy hónapig zárva volt a létesítmény.
A szél erősödésére, esőre és havazásokra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat.
HMPV-t diagnosztizáltak egy, a nagyváradi megyei kórházba került 67 éves nőnél.
Nőtt a munkanélküliségi arány Arad megyében, s a közeljövőben újabb elbocsátások várhatók. A külföldről hazatérő vendégmunkások is növelhetik ideiglenesen a munkanélküliek számát. A krónikus munkaerőhiány leküzdését a schengeni csatlakozástól remélik.
Eltűnt 15 éves lányt keres a rendőrség Szatmár megyében.
Öt nap leforgása alatt háromszor értek tetten jogosítvány nélküli vezetésen a Kolozs megyei rendőrök egy suceavai férfit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!