Biztató sztrádakilátások: 2025-ben összesen akár az 1500 kilométert is elérheti az autópályák és gyorsforgalmik hossza Romániában
Fotó: Gazda Árpád
Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Civil szakemberek ezúttal is összefoglalták év elején, milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben, nem feledve, hogy tavaly az álomszerű kategóriába sorolt sztrádakilátások teljesültek. Most úgy néz ki, Erdély – egy biztosan megépülő gyorsforgalmi úton kívül – csak „csodás” esetben nyerhet idén újabb sztrádakilométereket.
2025. január 10., 08:032025. január 10., 08:03
Jó év lesz az idei a közúti infrastruktúra, sztrádakilátások terén, még ha a politikai instabilitás, a lyukas állami költségvetés és a beruházási megszorítások miatt rossz is lesz – indítja immár hagyományos év eleji elemzését a Pro Infrastruktúra Egyesület (API). A civil szakembereket tömörítő szervezet kiemeli: 2025-ben Romániának 157 kilométernyi autópályája és gyorsforgalmi útja lesz, amelyet biztosan megnyitnak a forgalom előtt – ennyi átadandó kilométert még sohasem lehetett biztosra venni év elején.
Ugyanakkor normális körülmények között jó esély van arra is, hogy sorozatban második évben megközelítsük, sőt átlépjük a 200 kilométeres határt. „De ha hihetetlen módon ismét annyira szerencsés lesz a bolygók együttállása, mint 2024-ben, akkor
– önmagukat (ismét) felülmúló kivitelezőkkel, akik teljes erőbedobással dolgoznak, miközben hónapok óta nincsenek kifizetve, a bürokráciát gyorsan letudó állammal és legalább félévnyi nagyon száraz időjárással” – olvasható az elemzésben. Amely szerint év végére a gyorsforgalmi utak hálózata meghaladhatja az 1500 kilométert is.
Mint ismeretes, tavaly abszolút rekordot jelentő 194,77 kilométernyi autópályát és autóutat (DEx) adtak át Romániában, amivel 1269,87 km-re nőtt a gyorsforgalmi közlekedést biztosító aszfaltcsíkhossz. Miközben a 2024-es „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is hasznot húzhatnának a romániai autópálya-fejlesztésekből, ha mindenhol tartanák az eredetileg kitűzött határidőt. Viszont ez sajnos nincs így.
az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még tavaly elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – az API júniusra saccolja az átadást.
A fennmaradó több mint 150 km java az A7-es moldvai autópályán épül meg, de bővül a Bukarest körgyűrűjeként szolgáló A0-ás és az A1-es is (utóbbi a Kárpátokon túl, Argeș megyében).
A Pro Infrastruktúra által felvázolt sztrádakilátások: zölddel a biztos, kékkel a nagy esély, sárgával az 50-50 százalék, szürkével a csoda
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A civilek a következő kategóriába a „nagy eséllyel” elkészülő szakaszokat sorolták, ahol két variánssal is számolnak (az egyik szerint 60,07, a másik szerint 46,37 km készülhet el, attól függően, hol erősít rá a kivitelező), de egyikben sincs erdélyi érdekeltség. Ez a következő, az „50-50 százalékos” kategóriában jelenik meg először, mégpedig az A3-as észak-erdélyi autópálya révén, a Szilágy megyei Magyarzsombor és Vaskapu között húzódó csaknem 13 km által.
Az API szerint a nagy késéssel készülő aszfaltcsíkot leghamarabb szeptemberben megnyithatják, de csak akkor, ha a hegy „megbírja” a munkálatokat, a számtalan más helyen dolgozó UMB-nek pedig lesz ereje arra is, hogy ide összpontosítson munkaerőt. Emellett még az A0-áson adhatnak át kisebb szakaszokat, az 50-50 százalékos esély összesen 25,3 kilométerre vonatkozik.
Itt még a hírhedt Bechtel kezdte meg a munkálatokat bő két évtizeddel ezelőtt, most pedig az új útépítő csak kivételes erőfeszítések árán fejezhetné be azokat, hiszen még az építkezési engedély sincs meg. A másik „csoda” az A1-esen történhetne meg Argeș megyében. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni: a Pro Infrastruktúra tavaly ilyenkor a csodás, álomszerű kategóriában „176 vagy akár csaknem 200 kilométer” sztráda és gyorsforgalmi átadását vetítette előre 2024-re nézve, és bizony ez is teljesült.
Újabb autópákyák hálózzák be Romániát a kecsegtető sztrádakilátások szerint
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A civilek most úgy vélik, az idén átadandó kilométerszámokon túl 2025 nagy közúti megvalósítása lesz, hogy végre elkészül néhány „hiányzó láncszem”, amelyeknek köszönhetően
Ugyanakkor idén végre elkezdődhetnek a halogatott munkálatok többek között az A1-esen a Nagyszeben és Pitești közötti rész két szakaszán, az A3-ason a már említett Bihar megyei szakaszon (Berettyószéplak–Bisztraterebes), illetve az A13-ason a Szeben megyei Bojca és a Brassó megyei Fogaras között.
Új munkatelepként elkezdődhet az útépítés Bisztraterebes és Bihar község között, illetve az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as végein, azaz Marosvásárhely határában is. És arra is van némi esély, hogy megtörténjen az első kapavágás a Nagyváradot Araddal összekötő autóúton (DEx16), ehhez azonban gyorsan le kell zavarni az óvásokat és alá kell írni a szerződéseket.
A körgyűrűket tekintve idén elkészülhet többek között Bihar község, Fogaras és Zilah terelőútja is, illetve Temesvártól északra az A1-es dél-erdélyi szakaszát a DN69-es főúttal összekötő aszfaltcsík.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztették a hegyitúrák kedvelőit, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvényt.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.
Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.
A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.
Jövő heti erdélyi látogatása során Parajdot is felkeresi Sulyok Tamás – ezt maga a köztársasági elnök jelentette be pénteken Facebook-oldalán.
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára.
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!