2011. május 05., 09:422011. május 05., 09:42
Erős a határ mentén a román állampolgárságú lakásvásárlók érdeklődése, olyannyira, hogy olyan települések is vannak az anyaországban, ahol tömegével vásárolnak ingatlant. A Magyar Nemzet összeállítást közölt, amely szerint a románok „megszállta” községek és városok közé tartozik például Battonya, Kétegyháza, Gyula, Nagylak és Kevermes.
Rajtár János, az Otthon Centrum békéscsabai partnere a lapnak elmondta, ezeken az „olcsóbb” településeken azok a vevők keresnek ingatlant, akik nem tudják megfizetni a Románia nyugati határszélén lévő városi lakásokat. A szakember szerint az érdeklődés hátterében az áll, hogy a román nagyvárosok lakásáraiból Magyarország keleti határszélén már kertes házra is szert lehet tenni. Az árkülönbségnek köszönhetően a piacon már megjelent egy másik réteg is, hiszen aki például Gyulán vásárol, az elsősorban befektetési szándékkal vesz meg egy-egy nagyobb házat vagy panziót. Ez a folyamat nagyjából 2-3 évvel ezelőtt kezdődött.
Hasonló jelenségről számolt be Csiszér Mária, az AREX fm Ingatlanhasznosító tanácsadója is. „Mi is azt látjuk, hogy a vásárlásokat egyrészt az alacsonyabb ár motiválja, másrészt pedig az, hogy a határt átlépve nagyon érződik a romániai és a magyarországi ingatlanok közti különbség. A magyar területek még ma is fejlettebbek. Az átköltözés persze csak helyben jellemző, hiszen az ingatlanvásárlók csak a román nagyvárosok vonzáskörzetébe tartozó határ menti településeken keresnek ingatlant, dolgozni visszajárnak Romániába: Nagyváradra, Szatmárnémetibe, Aradra és Nagykárolyba” – fejtette ki Csiszér Mária. Hozzátette: az átköltözési hajlandóság ugyan valamelyest növeli a határ menti magyar falvak ingatlanárait, de mivel a vevők otthonuk vételárát nem a román falvak, hanem a városok áraihoz mérik, a különbség még így is elenyésző. A költözést az is elősegíti, hogy a határ menti település magyar ingatlantulajdonosai ugyancsak vonzódnak a városok felé, ezért a falvak egyre néptelenebbek lesznek. A magyarok viszont az ország belső területeire költöznek, miközben ugyanez a romániai vásárlókra nem jellemző, még akkor sem, ha magyar ajkúak – ők a lehetőségek miatt ettől függetlenül is a határ túloldalán keresik kenyerüket.
Ez a jelenség a szlovák határ mentén még inkább elhatalmasodott. A Magyar Nemzet szerint ott egyes településeken már olyan közvetítő is akad, aki tavaly kizárólag szlovákiai vevőknek adott el ingatlanokat. „Én tavaly Mosonmagyaróváron magyar vevőnek nem adtam el ingatlant, kizárólag szlovák állampolgárok vásároltak” – nyilatkozta a napilapnak Ligeti László, a mosonmagyaróvári Real-Express ingatlaniroda vezetője, aki szerint a piac eltolódása még így is inkább Rajkán figyelhető meg. „Azt kell hogy mondjam, ez a település már tulajdonképpen Pozsony külvárosává vált. Rajkán mostanában jelentettek be 500 lakásos fejlesztést, amit szintén szlovák vevőkre alapoznak” – állapította meg az ingatlanszakértő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!