A Brassó megyei önkormányzat tíz év alatt máris 24,7 millió eurót költött a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérre, ám még csak egy kifutópálya és a kerítés készült el – vonta meg a mérleget Adrian Gabor, a megyei közgyűlés alelnöke.
2016. április 21., 13:152016. április 21., 13:15
2016. április 21., 15:142016. április 21., 15:14
Elmondta, mielőtt partnerséget kötnének a brassói városi tanáccsal, a menet közben teljesen leállt munkálatok folytatása érdekében, szükség volt egy pontos kimutatásra, hogy a megyeháza mekkora összeget fektetett be a projektbe.
Mint részletezte, 2006-ban mintegy 72 ezer eurót költöttek a megvalósíthatósági tanulmányra, aztán egy évvel később 21 ezer eurót a területrendezési tervre. 2008-ban több mint 250 ezer euróba került a városrendezési és árvízvédelmi tanulmány, az építőtelep előkészítése. Rá egy évre viszont nem költöttek szinte semmit, majd 2010-ben újabb félmillió eurót arra, hogy kiiktassák a területet a mezőgazdasági nyilvántartásból. 2011-ben 3 millió euróba került a területrendezés és a kerítés, egy évvel később pedig 4,5 millió eurót fizettek a kisajátításért és a magasfeszültségi kockázatelemzésért.
A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy évvel később újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Idén nem különítettek el pénzt a reptérre, mert várják a törvénymódosítást és a brassói városi tanáccsal tervezett partnerség létrejöttét.
Mint a megyei közgyűlés alelnöke is emlékeztetett, még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.
„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta Adrian Gabor.
Amint arról több ízben is írtunk, a legfrissebb számítások szerint a vidombáki légikikötő befejezésére még legalább 40–50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminált, az irányítótornyot. A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban úgy látják, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása.
Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!