2011. december 16., 10:052011. december 16., 10:05
Németország és Franciaország már szerdán jelezte: szükségesnek tart egy ilyen tanácskozást, mert az előjelek szerint az EU a jövő év elején recesszióba süllyed.
Mint beszámoltunk, múlt héten tartott csúcstalálkozón az uniós vezetők az eurózóna válságának megoldási eszközeiről, a pénzügyi fegyelem megszilárdításáról tanácskoztak Brüsszelben. Akkor arra jutottak, hogy Nagy-Britannia kivételével az összes többi 26 uniós tagország keresi a külön szerződéses kötelezettségvállalások lehetőségeit a pénzügyek szoros összehangolása terén. Ez az euróövezeti országoknak elemi és közvetlen érdeke – hiszen közös fizetőeszközük került bajba –, a többi, egyelőre nem euróval fizető ország kormánya azonban kifejezte azon szándékát is, hogy előbb konzultál saját parlamentjével a szoros együttműködésben való esetleges részvételről.
A 26-ok közös szerződéstervezetét – amely körül egyelőre számos alapvető, koncepcionális kérdés vár még tisztázásra – márciusra kívánják kidolgozni. A január elején hivatalba lépő dán EU-elnökség nagyon korán, már március 1-jén akarja megrendezni a tavaszi EU-csúcsot, hogy minél hosszabb idő maradjon a június végig tartó dán periódus alatt a tavaszi csúcs elhatározásainak megvalósítására. Ebbe a menetrendbe tervezik most beilleszteni január végére, február elejére – egyes találgatások szerint február 7–8-ra – a rendkívüli „gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő” EU-csúcsot, ami arra utal, hogy az uniós vezetők nagyon komolyan számolnak az európai gazdaság recesszióba süllyedésének veszélyével.
Elindult a költségvetési unió felé vezető úton az euróövezet, és visszafordítani már nem lehet – értékelte eközben szerdán az előző heti uniós csúcs eredményeit Angela Merkel a német parlamentben. A kancellár a német elsóházban, a Bundestagban elmondott beszédében hangsúlyozta: az uniós csúcson kötött megállapodással kijavítják az euróövezet „születési hibáit”, azt, hogy a közös pénzpolitika mellé nem társítottak közös költségvetési politikát.
Ezt nem lehet egy csapással, máról holnapra megvalósítani, „de elindultunk az úton, amelyen már nem lehet visszafordulni” – mondta. Az út „egy új Európához, a stabilitás, a szolidaritás és a bizalom Európájához vezet” – tette hozzá. A megállapodásból az uniós huszonhetek közül egyedüliként kimaradt Nagy-Britanniáról szólva hangsúlyozta: London a távolmaradás ellenére fontos partner marad az Európai Unióban, egyebek között a közös külpolitika és a közös belső piac alakításában, valamint a klímavédelmi erőfeszítésekben.
Oroszország hajlandó pénzt áldozni az euróövezet megmentésére – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Dmitrij Medvegyev orosz elnök, az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. „Készek vagyunk arra, hogy minden lehetséges pénzügyi eszközzel támogassuk az európai gazdaságot és az eurózónát” – mondta. Konkrét összeget nem említett, de előzőleg egyik munkatársa azt mondta: Moszkva kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közbeiktatásával legkevesebb 10 milliárd dollárral (7,7 milliárd euróval) segíti az eurózóna stabilizálását célzó erőfeszítéseket. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten az EU-országok csúcstalálkozóján abban maradtak, hogy tíz napon belül áttekintik, meg tudják-e növelni 200 milliárd euróval az IMF azon keretét, amely a bajba kerülő európai államok pénzügyi megsegítését célozza. |
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.