A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) drágulása miatt szerveztek hétfőn tiltakozó megmozdulást a kamionosok: Brassó körgyűrűjén lépésben haladva adtak hangot elégedetlenségüknek.
2016. július 25., 17:392016. július 25., 17:39
A forgalom akadályázásával az volt a céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet az ágazat gondjaira. Mint az egyik tiltakozó elmondta, azt nehezményezi, hogy az RCA-kötvények ára nagyon megnőtt: ő például 38 ezer lejt fizet kamionja után hat hónapra, miközben eddig 7000 lejt kellett.
Árszabályozást kérnek a kormánytól
A romániai fuvarozók egyesületei közben szintén hétfőn a kormányhoz fordultak gondjaikkal, kérve, hogy a kabinet rendeletben szabályozza a kötvények árát. „Kérjük a kormánytól, hogy fagyasszák be az RCA-díjszabásokat a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által idén júniusra kiszámított átlagárak szintjén. Ezekről a díjszabásokról az ASF azt mondja, hogy pénzügyi stabilitást jelentenek, és a hatóság illetékeseinek nyilatkozata szerint új lendületet adhatnak a romániai RCA-piacnak. A kormány elrendelhet ideiglenes intézkedéseket, hogy elejét vegye az árak túlzott emelkedésének” – áll a fuvarozók felhívásában.
Ha kérésük teljesülne, a 3,5 tonnásnál kisebb teherautók után egy évre 1117 lej biztosítást kellene fizetni, 3,5 tonna és 7,5 tonna között 1966 lej lenne az RCA-kötvény, 7,5 és 16 tonna között 2207, 16 tonna felett pedig 8489 lejért lehetne megkötni a kötelező gépjármű-biztosítást. A személyszállító közlekedési eszközök esetében 18 férőhelyig 3210 lej, 18 és 40 hely között 4366 lej, míg az ennél nagyobb járművel esetében 3017 lej lenne a biztosítás. A fuvarozók egyesületei ugyanakkor azt szeretnék, ha a tarifák befagyasztását egy hat hónapig hatályos rendelettel szabályoznák, amit további, legtöbb három hónapos időszakokra meg lehetne hosszabbítani.
Amint arról korábban írtunk, a pénzügyi felügyelet számításai szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények árának csökkenéséhez vezethet az ASF által a múlt hónap közepén bejelentett intézkedés: a tervezet szerint a biztosítóknak mintegy 10 százalékkal kevesebb hozzájárulást kellene fizetniük az eladott RCA-kötvények után.
Elkerülhetetlen volt a drágítás?
A szakemberek szerint egyébként a biztosítások piacán bekövetkezett jelentős drágulás annak tudható be, hogy a piaci szereplők többsége komoly anyagi gondokkal küzd éppen azért, mert eddig túlságosan olcsón kínálták a kötvényeket, s ez a céges politika pedig hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult. Többek között emiatt ment csődbe a sokáig piacvezető Astra biztosítótársaság is, az Euroins és a City Insurance pedig átszervezés alatt áll, amely főként a díjszabások növelését és a kötelező gépjármű-biztosítási kötvényektől való függetlenedést célozza. A Carpatica biztosító eközben egy lépésre áll attól, hogy megvonják működési engedélyét, miután két éven keresztül átszervezést hajtottak végre a társaságnál, januárban pedig a pénzügyi felügyelet – a tevékenységet egyelőre nem befolyásoló – megszorító intézkedéseket vezetett be a vállalkozásnál.
A biztosítók is azzal érveltek a tavalyi év végén a drágulások szükségessége mellett, hogy a fuvarozó cégek óriási veszteséget okoznak számukra, százból 37 járművük ugyanis évente okoz valamilyen kárt, ezzel szemben a magánszemélyek esetében százból hat keveredik balesetbe.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
szóljon hozzá!