Fotó: Nagy Orsolya
2012. január 17., 07:302012. január 17., 07:30
A nagyváradi sétálóutca boltjainak kirakatai egyelőre nem teltek meg a kedvezményeket hirdető plakátokkal, de a legnagyobb üzletek már a leárazási időszak legelső napján meghirdették akcióikat. Szokás szerint a Terranova hirdeti a legnagyobb, hetvenszázalékos kedvezményeket, a közeli Leonardo pedig féláron kínálja sok őszi-téli termékét. Nem mindenhol engednek ilyen sokat az árból, de általában 20-30 százalékos kedvezményt a kisebb cipőboltok kirakataiban is reklámoznak. A legelterjedtebb az ötvenszázalékos leszállítás, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden mindenhol olcsó: jó tudni, hogy az igazán minőségi termékeket, illetve a csupa bőrből készült lábbeliket most sem könnyű 100 lejen alul megvásárolni, ám egy egyszerű farmernadrágot vagy blúzt már annál kevesebbért is, éppúgy, mint a téli kiegészítőket, sálakat és sapkákat, amelyeket egyre nagyobb kedvezménnyel kínálnak a boltok.
A váradi önkormányzat hétvégén közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a szezonvégi kiárusításról legalább 15 nappal a leárazásokat megelőzően értesíteni kell a polgármesteri hivatalt. A téli szezont lezáró kiárusítás nem tarthat 45 napnál tovább – január 15-étől április 15-éig szervezhetik meg ezeket a cégek. Fontos, hogy a kiárusításra szánt árukészletet a bejelentéstől az akció életbe lépéséig már nem szabad frissíteni vagy egyéb módon megváltoztatni, ellenkező esetben a bolt bírságra számíthat. Mostanáig 15 váradi cég jelentette be szándékát. A városvezetőség figyelmeztet: a helyi rendőrség emberei tegnap óta terepen ellenőrzik, hogy a váradi cégek betartják-e a kiárusításra vonatkozó törvényeket.
Kolozsváron a városháza információi szerint mintegy harminc vállalat kérte hivatalosan, hogy engedélyezzék a végkiárusítást. A kincses város két óriási bevásárlóközpontjában, a Polus Centerben és Iullius Mallban már javában folynak az akciós bevásárlások. Utóbbi már múlt szerdai közleményében közzé tette az idei leárazásait: például a Sprider Stores, Nichi, Escudo, Adam’s by Secuiana és Mizar ruhanemű üzletek akár 70 százalékkal olcsóbban árulják termékeiket, a Jolidonnál a leárazás egyes termékeknél 80 százalékot is elérheti, utóbbi a Polus Centerben is azonos árkedvezményekkel kínálja portékáját.
A többi üzletben is 40-60 százalékkal olcsóbban lehet ruhaneműt vásárolni. Ami a cipőket illeti, 50-70 százalékkal lehet olcsóbban hozzájuk jutni, a parfümök 30-70 százalékkal kerülnek kevesebbe. A leárazások mellett a szokásos „kettőt fizet, hármat kap” akciók is várnak a bevásárlókra. Sz. László, a Iullius Mallban nézelődő egyik vásárló a Krónikának elmondta, minden évben a végkiárusításra időzíti éves bevásárlásai egy részét, elsősorban a ruhafélék érdeklik, mert ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Az éppen sorban álló T. Róbert ugyanakkor kijelentette: nem szokott törődni a végkiárusításokkal, nem is tudott róla, hogy a nagy bevásárlóközpontok elkezdték a leárazásokat.
Január 16-áig két cég nyújtott be dokumentációt a szezonvégi árcsökkentésre a városházán Csíkszeredában – közölte a Krónika kérdésére Kövér Katalin, az önkormányzat szociális, kereskedelmi és közbeszerzési osztályának vezetője. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a boltosoknak is előnyös a végkiárusítás, mivel ilyenkor a beszerzési ár alatt eladott termék nyomán keletkezett kár leírható. „Ha nem tudta szezonban eladni, és az áru ottmaradt a kereskedő nyakán, nem a saját zsebére megy a kár, emellett nem kell raktároznia, ami megint plusz költséggel jár, meg ugye változik a divat is, nem biztos, hogy később el tudja adni” – mutatott rá Kövér Katalin.
Az osztályvezető észrevétele szerint Csíkszeredában kevesen értik és kevesen is alkalmazzák a törvény adta lehetőséget. A szeredai sétálóutcában már megjelent néhány árleszállításra, különböző akcióra vonatkozó tábla. Általában a boltok 10-20 százalékkal alacsonyabb áron próbálják értékesíteni termékeiket. „Az a tapasztalatom, hogy az emberek nem harapnak rá kis városban az árcsökkentésre, esetleg abban az esetben, ha csak a megszabott ár felét kell kifizetniük. Ünnepek környékén többet vásárolnak, de ilyenkor januárban, februárban mindenki visszafogottabban költekezik” – fejtette ki egy bolti eladó. Egy másik üzletben a jelenlegi gazdasági helyzet számlájára írták a csendes forgalmat. „Az embereknek nincs pénzük költekezni, még akkor sem, ha kicsivel olcsóbb az áru. A fizetések nem emelkedtek az utóbbi időben, úgyhogy most mindenki próbálja a számlákra félretenni a pénzét” – hangzott el.
Hasonló a helyzet Sepsiszentgyörgyön is, ahol a polgármesteri hivatalban öt cég jelentette be, hogy szezonvégi kiárusítást tart. Mariana Popa, a városháza szakreferense elmondta, egy üzletlánc helyi kirendeltsége és kisebb boltok éltek ezzel a lehetőséggel. A helyi kereskedők ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, általában azért ódzkodnak a szezonvégi kiárusítástól, mert az sok papírmunkával jár: az árut fel kell leltározni, újra kell címkézni, az új címkén fel kell tüntetni az árkedvezményt, a régi és az új lecsökkentett árat, ezt a többség nem vállalja.
Általában a nagy üzletláncok tartanak szezonvégi kiárusítást, azok sok alkalmazottat foglalkoztatnak, szakcéggel könyveltetnek, így számukra nem jelent megterhelést a bürokrácia. A kisvállalkozók nem kockáztatnak, számukra nem hoz olyan nagy forgalomnövekedést, ha néhány százalékkal csökkentik az árakat, tudtuk meg a szakembertől. Egy nevét elhallgató vállalkozó elmondta, csak az tudja felére csökkenteni az árakat, aki százszázalékos árréssel dolgozik, így kijön nullában, különben veszteséges lenne az üzlet. A kis árrés kis árengedményt tesz lehetővé.
A ruhaboltok tulajdonosai általában arra panaszkodnak, hogy a válság fokozottan sújtotta őket, kevesebb divatos, új ruhát vásárolnak, és egyre többen szerzik be a szükséges darabokat a turkálóból. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyiek inkább a közeli Brassóba mennek, hogy kihasználják a szezonvégi kiárusítást, a nagyvárosban nagyobbak az árleszállítások, és nagyobb a választék is.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.