Plázaláz a Partiumban

Annak ellenére, hogy a román és a világgazdaság helyzete sem rózsás, s egyre több szakember szerint elkerülhetetlen a válság második hulláma, országszerte újabb bevásárlóközpontok nyílnak, és az ingatlanfejlesztők további plázák építését tervezik. A közelmúltban Nagyváradon, Aradon és Konstancán nyitotta meg kapuit egy-egy új bevásárlóközpont, rövidesen pedig Dévának és Botoşani-nak is lesz plázája. A bihari és a tengerparti projektben az a közös, hogy a Nagyvárad Shopping City és a Maritimo Mall is egy becsődölt beruházás újrakezdésének az eredménye, a kikötővárosban található kereskedelmi objektumot például 2009-ben egy euróért vette meg a magyar TriGránit csoporttól a jelenlegi tulajdonos.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

Pengő Zoltán

Nagy Orsolya

2011. november 15., 07:332011. november 15., 07:33

Erdélyben és Bukarestben a súlypont

A Ziarul Financiar gazdasági napilap nemrég összeállítást közölt Románia 50 legnagyobb, minimum 10 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjáról, melyek összterülete 1,854 millió négyzetméter. A listán a főváros 14, míg Erdély és a Partium 15 plázával képviselteti magát, Moldvában, Havasalföldön és Dobrudzsában összesen 21 bevásárlóközpont van. A bukaresti Băneasa Kereskedelmi Övezet (Zona Comercială Băneasa) minden szempontból viszi a pálmát, hiszen kiterjedése 105 ezer négyzetméter, s tavaly 29,8 millió euró bevételt hozott tulajdonosának.

A második hely szintén Bukaresté, a Sun Plaza foglalja el, melynek 81 ezer négyzetméternyi üzlethelyisége után tavaly 11,6 millió eurót fizettek a bérlők. Az ország harmadik legnagyobb plázája a nagyszebeni Shopping City a maga 80 ezer négyzetméterével.  Az ötven legnagyobb romániai pláza között ott van még a kolozsvári Pólus Center és Iulius Mall, a temesvári Iulius Mall, a marosvásárhelyi European Retail Park és Maros Mall, a nagyváradi Era Sopping Park, Lotus Center és Nagyvárad Shopping City, az aradi Armonia Center, Galleria és Atrium Center, a brassói Unirea Shopping Center, a nagybányai Gold Plaza és a gyulafehérvári Mall Alba.

Sereghajtó az Era Shopping Park

A nyereségesség és a bevásárlóközpontok mérete között nincs szoros összefüggés, hiszen e tekintetben toronymagasan a csupán 39 550 négyzetméteres, ám a főváros központi részén található Bukarest Mall vezet, amely tavaly négyzetméterenként 442 euró bevételt generált. Országos viszonylatban tavaly a kolozsvári Iulius Mall bizonyult a második legjövedelmezőbb befektetésnek, minden egyes négyzetmétere 304 euró bevételt termelt, megelőzve ezzel a fővárosi AFI Palace Cotroceni-t, mely 293 eurót produkált. Az egyazon városban található bevásárlóközpontok eredményeinek összevetéséből az derül ki, hogy a sűrűn lakott városrészekben levők lényegesen több jövedelmet termelnek, mint azoké melyeket a külvárosba építettek.

A marosvásárhelyi Maros Mall kétszer annyi négyzetméterre számolt bevételt hoz, mint az European Retail Park, 220, illetve 108 eurót. Ennél is nagyobbak az eltérések Nagyváradon: a várad-szőllősi lakótelepen található Lotus Center tavalyi 142 euró/négyzetméter bevételével szemben a városi körgyűrű mellé, a nyílt mezőre épített Era Shopping Park mindössze 40 euró/négyzetméter jövedelmet hozott, ami országos szinten a leggyengébb eredmény. Jelzésértékű lehet egy pláza hosszú távú sikerességének tekintetében, hogy hány látogatót sikerül vonzaniuk a megnyitást követő első hétvégén, amikor általában koncertekkel, rendkívüli árleszállításokkal próbálják meg becsalogatni a vevőket: a már említett Maritimóra például 230 ezren, az aradi Galleriára 100 ezren, a váradi Shopping Cityre azonban csak 50 ezren voltak kíváncsiak.

Shopping Center a szerszámgépgyár helyén

A magyarlakta városok közül Nagyvárad és Arad van legjobban ellátva plázákkal, mindkettőben három található, ha nem vesszük figyelembe a bihari megyeszékhely Nagyvárad Plaza nevű törpe bevásárlóközpontját (4616 négyzetméter). Várad plázáinak összterülete 120 ezer négyzetméter, az aradiaké pedig 106 ezer, s ezzel mindkét város megelőzi Kolozsvárt, melynek két bevásárlóközpontja összesen 105 ezer négyzetméter. Sokkal szembetűnőbb az eltérés ha a bevásárlóközpontok területét a lakosság számához viszonyítjuk: míg Kolozsváron 3 lakosra, addig Váradon 1,7, Aradon pedig 1,6 lakosra jut egy négyzetméter pláza. Nagyváradon ugyanakkor még tart a plázaépítési láz: terjeszkedik a Lotus Center – annak ellenére, hogy kihasználtsága nem volt optimális, emeleti része ugyanis javarészt üresen állt –, s jövőre az Oasis Development nevű ingatlanfejlesztő szándékozik bevásárlóközpontot lőtrehozni az egykori Înfrăţirea gépgyár helyén.

Klaus Reisenauer, az Oasis Development vezetője arra számít, hogy a 70 ezer négyzetméteresre tervezett Prima Shopping Centernek napi 25 ezer látogatója lesz. Ha ez elkészül, alighanem nehéz napok jönnek majd az Era Shopping Centerre és a Nagyvárad Shopping Cityre, ugyanis a Prima a város ugyanazon részén fog állni, azonban azoknál sokkal központibb fekvésű lesz.

Beruházás mint üzenet

„Ha a gazdasági helyzet normális volna, akár el is tarthatná az összes plázát Nagyvárad és környéke, ám jelenleg egyértelműen túl nagy a hipermarketek és bevásárlóközpontok száma a városban” – véli Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője. Lapunk kérdésére emlékeztetett: a Tiago Mall például már azelőtt csődbe ment, hogy megnyitott volna. A helyén nyílt Nagyvárad Shopping City pedig a mai napig kong az ürességtől. Pajzos szerint a gazdasági logika azt diktálná, hogy a fölösleges plázákat be kell zárni. Hogy mégsem ez történik, annak több oka van. A Lotus Center esetében például – ami egyértelműen a legnagyobb presztízsű pláza Váradon – elsősorban arról van szó, hogy a tulajdonos mintegy marketingcélokra használja a beruházásokat.

„Bővítünk, tehát jól megy nekünk” – ezt az üzenetet szeretné eljuttatni a vásárlóhoz, ezzel is elnyerve a bizalmát, és a válságos időkben is fenntartva érdeklődését. Bár a Lotus új szintjét máig nem sikerült benépesíteni, úgy tűnik, a város első plázája megengedheti magának, hogy ilyen üzenetet közvetítsen, még akkor is, ha a vásárlóerő egyre kisebb, és az értékesítés drasztikusan visszaesett az utóbbi időben. A másik ok épp a mai gazdasági helyzet. Sok befektető épp a mostani alacsony telekárak miatt építkezik, készülve a válság végére – mondja a szakember. A válság ugyanis mindig átrendezi a piacot, és az, hogy ki marad talpon, kinek erősödik meg a pozíciója, és ki szorul ki esetleg, most dől el. A harmadik fontos tény az, hogy az őszi üzletnyitásnak is megvan a maga logikája: az ünnepek közeledtével egy-egy bevásárlóközpont akár az évi forgalmának a felét is produkálhatja, lendületet nyerve ezzel a következő évre.

A Székelyföld még szűz terület

„Nyugat Európában 50 ezer lakosú városokban is vannak plázák. Romániában jelenleg 80-100 ezer lakosú városok esetében merül fel egy pláza megépítése, azonban ha működni fog a gazdaság, akkor tíz év alatt elérjük a nyugat-európai szintet” – vélekedik a kialakult helyzet kapcsán Hendrik Danneels, a Belrom ingatlan-tanácsadó cég igazgatója. Azt, hogy a 80 ezresnél kisebb városokat mennyire elkerülik az ingatlanberuházók, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a nagyobb magyarlakta városok közül Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön sincs a szó szoros értelmében vett pláza.

A székelyföldi elöljárók szerint egyértelműen a lakosság létszáma határozza meg, hol terjeszkednek a multinacionális cégek, másrészt a gazdasági válság gátolta meg, hogy a Székelyföldön is létesüljenek plázák. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a multinacionális cégek piacot próbálnak meghódítani, ezért a terjeszkedést az 500 ezer feletti lélekszámú városokban kezdik. A gazdasági válság előtt, 2008-ban Sepsiszentgyörgyön is voltak megkeresések, akkor törtek volna be a 100 ezer alatti városokba is, ám a recesszió ezt megakadályozta. Antal Árpád szerint a székelyföldi városok jól megvannak pláza nélkül is, azonban vitathatatlan, hogy a lakosság bizonyos körében van ezekre igény.

„Meg kell találni az egyensúlyt, mert hiába mondjuk, hogy nincs szükségünk a multinacionális cégekre, ha a lakosság egy része elmegy Brassóba, oda viszi a pénzét, hogy multi-, vagy plázaigényét kielégítse” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád szerint a Sepsiszentgyörgyön most épülő hipermarket nem a sepsiszentgyörgyi boltoknak, hanem a hasonló brassói, üzleteknek lesz a versenytársa. Csíkszeredában is a válság hiúsította meg a plázaépítést, pedig már az izraeli befektető egészen jól haladt a munkálatokkal, s potenciális bérlők is akadtak.

A vállalkozás azonban csődbe ment, s az egykori traktorgyár helyén ma csak romlik az állaga az elvégzett beruházásnak. Antal Attila alpolgármester szerint azonban a térségben nem is hiányoznak a plázák, „a jelenlétük nem a városok fontossági mutatója”. Az elöljáró szerint a Székelyföldön kevés a lakos, és alacsonyak a jövedelmek, ezért nem is vonzó piac a multinacionális cégeknek. Csíkszereda és környéke alig 100 ezer lakost jelent, és a többség falun élő kisnyugdíjas.
 

Teljes plázastop Magyarországon

Miközben Romániában egyre-másra nyílnak a bevásárlóközpontok, az elmúlt héten a magyar kormány plázastopot rendelt el. Giró-Szász András kormányszóvivő elmondása szerint januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. Közölte, a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést.

A plázastop 2014. december 31-éig lesz érvényben. Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni. A piaci szereplőket váratlanul érte a plázastop bejelentése. A Népszabadságnak a kormánydöntésről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot. Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legroszszabb időszakát élő építőipar helyzetét is

A Magyar Nemzetben Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek. A Napi Gazdaságnak Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke kifogásolta, hogy a kereskedőkkel nem egyeztettek a javaslatról. Úgy vélte, a plázastop erős presztízsveszteséget jelent azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyek már kaptak elvi építési engedélyt egy-egy fejlesztésre.

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait

A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait
2025. május 19., hétfő

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme

A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme
2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)