2011. június 02., 09:162011. június 02., 09:16
A közlemény idézi Seres Bélát, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnerét, aki elmondta, az index központi mutatója a tavaly októberi 114-es értékéhez képest öt ponttal, 119-re emelkedett. A hat ország cégvezetői körében végzett kutatás szerint országonként eltérő ütemben növekszik az üzleti bizalom: s régió legoptimistább országa továbbra is Lengyelország. Itt a cégvezetők 91 százalékának pozitívak a várakozásai vállalatuk pénzügyi kilátásai tekintetében, míg a legutóbbi felméréskor még csak 80 százalékuk nyilatkozott így. A lengyelek mellett a szlovák cégvezetők is egyre optimistábbak, 84 százalékuk szerint a következő 6 hónapban országuk gazdasági kilátásai javulni fognak. A közlemény szerint a legutóbbi felméréskor 71 százalékuk gondolta így, ám a fejlődés az első DBSI-felmérés 23 százalékához képest igazán szembetűnő.
A Deloitte felmérése szerint bár a régióban Magyarország továbbra sem tartozik a legoptimistább országok közé, a magyar cégvezetők várakozásaira az óvatosan javuló optimizmus jellemző. A válaszadók több mint fele, 57 százaléka számít arra, hogy az ország gazdasági helyzete a következő hat hónapban javulni fog, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 40 százalékos, a fél évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 13 százalékos növekedés. Az árbevétellel kapcsolatos várakozásokat tekintve is érezhető némi optimizmus a magyarországi cégvezetők körében, a tavalyi évhez képest többen, a cégek immár közel kétharmada számít árbevétel-növekedésre a következő 12 hónap során, de új termékek, szolgáltatások bevezetését is többen tervezik, mint a tavalyi felmérés idején.
Az egyes országok cégvezetőinek beruházási hajlandósága igen vegyes képet mutat: az exportra termelő, erős gyártóiparral rendelkező országok kilátásait befolyásolja a Németországba irányuló export növekedése is, amit a német gazdaság fokozatos újjáéledése is segít. A cseh és lengyel vállalatok beruházási kedve például sokkal nagyobb a román vagy magyar társaikénál. A magyar vállalatok a beruházási kedvet tekintve ugyan továbbra is a sereghajtók közé tartoznak a régióban, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest számottevő a fejlődés: a megkérdezett cégvezetők között az idén 17 százalékkal többen valószínűsítették, hogy a következő 12 hónap során beruházást, például eszközbeszerzést hajtanak majd végre.
Ugyanakkor több más kérdéssel kapcsolatban még érezhetőek a negatív kilátások a régióban. Míg az általános foglalkoztatási kilátások sokkal optimistábbak lettek Közép-Európában, a romániai és magyarországi cégvezetők a korábbi felméréshez képest pesszimistábban vélekedtek erről.
Magyarországon a tavaly áprilisi 16 százalékhoz képest az idén a vezetők 30 százaléka nem zárta ki, hogy leépítést kell végrehajtania, s mindössze a válaszadók 23 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A következő 12 hónap foglalkoztatásával kapcsolatban a romániai cégvezetők a legpesszimistábbak, a válaszadók 32 százaléka szerint szűkülni fog a foglalkoztatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!