Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A tavalyi év végéig Románia 320 millió euró vissza nem térítendő forrást veszített el a Brassó és Segesvár közöti vasútvonal felújítására szánt pénzekből, miután a felújítási munkálatokat perek sora akadályozta – jelentette ki kedd este Lucian Bode közlekedésügyi miniszter.
2020. szeptember 23., 07:562020. szeptember 23., 07:56
2020. szeptember 23., 08:222020. szeptember 23., 08:22
Az említett összegek a Connecting Europe Facility (CEF) program keretében érkeztek volna az országba az Arad megyei Kürtöstől a Fekete-tenger partján fekvő Konstancáig tartó 4-es páneurópai vasúti folyosó Brassó és Segesvár közötti három szakaszának a felújítására.
Mint mondta, a 43 kilométeres sínpár esetében is 22 tárgyalási forduló volt a bíróságokon.
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
A most megkötött szerződés értéke Bode közlése szerint 561 millió euró, és a kivitelezőnek 2024-ban kell végeznie a felújítási munkálatokkal.
A Román Államvasutak (CFR) aláírta csütörtökön a RailWorks cégtársulással azt a szerződést, amelynek értelmében 617,6 millió euróból újul meg a Brassó-Apáca és Kaca-Segesvár közötti vasútvonal – jelentette be Lucian Bode román ügyvivő közlekedési miniszter.
Csaknem 9 milliárd lejt fordítana a kormány a Karánsebes–Temesvár–Arad vasútvonal felújítására a beruházás műszaki és gazdasági mutatóinak jóváhagyásáról szóló határozattervezet szerint.
Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió prioritáslistára emeli a vasúti szállítást.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
szóljon hozzá!