Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
2020. május 25., 17:172020. május 25., 17:17
A G4Media hírportál szerint a Román Vasúttársaság (CFR) „átvilágítása” során kiderült, a 2017–2019-es időszakban – a Szociáldemokrata Párt minisztereinek irányítása alatt – óriási bevételkiesést jegyzett az állami vállalat: miközben három évvel ezelőtt a CFR több mint 210 millió lejnyi számviteli profitot jegyzett, tavaly már több mint 32 millió lejes számviteli veszteséget produkált.
Szintén beszédes adat, hogy a vizsgált időszakban Románia képtelen volt célirányos uniós támogatásokat lehívni: az infrastrukturális hálózatokat támogatni hivatott uniós pénzügyi mechanizmuson, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül elérhető összeg csupán 0,04 százalékát használta fel.
2019. augusztus 30-án 1236 állandó sebességkorlátozás volt érvényben a vasúti pályák 1335 kilométernyi szakaszán. Ezek következtében a tervezett 86,3 km/órás átlagsebességhez képest a romániai vonatok átlagosan 68,86 kilométert tesznek meg óránként – számolt be az Agerpres. Példának a Bukarest–Brassó szakaszt hozták fel, ahol a tervezett átlagsebesség 122,54 km/óra, ám a valóságban ennek alig több mint felével, 66,78 km/órás sebességgel közlekednek a szerelvények.
Ugyanakkor ezek a számok még mindig jobban mutatnak, mint a korábban közölt adatok, hiszen más számítások szerint a tehervonatok átlagsebessége alig haladja meg a 20 kilométer/órát, a személyvonatokat pedig évekkel ezelőtt még alig 50 km/h-s átlagsebességgel „mérték” Romániában.
A dokumentumban azt is megállapítják, hogy 2017–2019 között a költségvetésből a CFR-nek kiutalt összeg nem fedezte a tervezett modernizálások költségét.
Az idézett jelentés szerint 2017 elején a CFR vasúthálózatában 1206 veszélyes szakaszt tartottak számon, összesen körülbelül 604 km hosszúságban, amelyekből 2019. augusztus 30-ig a felújítások nyomán 74-et felszámoltak, ám ez alatt az idő alatt 39 másik szakaszt nyilvánítottak veszélyesnek.
A miniszterelnök szaktestülete 2017. január 1-je és 2019. július 31-e között végzett ellenőrzést a CFR-nél. Jelentésüket május 20-án küldték el a cég vezetőségének, a közlekedési miniszternek, a miniszterelnöknek és a Számvevőszéknek.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Úgy tűnik, egyelőre nem is megy ki a divatból a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel, amely a 2023-as év egyik legelterjedtebb hívószava volt a munkaerőpiacon. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal jártuk körül a témát.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek a mezőgazdasági miniszter.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
A munkaadók több módon támogathatják az alkalmazottak nyaralását, ha ily módon is kifejeznék hálájukat a dolgozóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!