Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
2020. május 25., 17:172020. május 25., 17:17
A G4Media hírportál szerint a Román Vasúttársaság (CFR) „átvilágítása” során kiderült, a 2017–2019-es időszakban – a Szociáldemokrata Párt minisztereinek irányítása alatt – óriási bevételkiesést jegyzett az állami vállalat: miközben három évvel ezelőtt a CFR több mint 210 millió lejnyi számviteli profitot jegyzett, tavaly már több mint 32 millió lejes számviteli veszteséget produkált.
Szintén beszédes adat, hogy a vizsgált időszakban Románia képtelen volt célirányos uniós támogatásokat lehívni: az infrastrukturális hálózatokat támogatni hivatott uniós pénzügyi mechanizmuson, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül elérhető összeg csupán 0,04 százalékát használta fel.
2019. augusztus 30-án 1236 állandó sebességkorlátozás volt érvényben a vasúti pályák 1335 kilométernyi szakaszán. Ezek következtében a tervezett 86,3 km/órás átlagsebességhez képest a romániai vonatok átlagosan 68,86 kilométert tesznek meg óránként – számolt be az Agerpres. Példának a Bukarest–Brassó szakaszt hozták fel, ahol a tervezett átlagsebesség 122,54 km/óra, ám a valóságban ennek alig több mint felével, 66,78 km/órás sebességgel közlekednek a szerelvények.
Ugyanakkor ezek a számok még mindig jobban mutatnak, mint a korábban közölt adatok, hiszen más számítások szerint a tehervonatok átlagsebessége alig haladja meg a 20 kilométer/órát, a személyvonatokat pedig évekkel ezelőtt még alig 50 km/h-s átlagsebességgel „mérték” Romániában.
A dokumentumban azt is megállapítják, hogy 2017–2019 között a költségvetésből a CFR-nek kiutalt összeg nem fedezte a tervezett modernizálások költségét.
Az idézett jelentés szerint 2017 elején a CFR vasúthálózatában 1206 veszélyes szakaszt tartottak számon, összesen körülbelül 604 km hosszúságban, amelyekből 2019. augusztus 30-ig a felújítások nyomán 74-et felszámoltak, ám ez alatt az idő alatt 39 másik szakaszt nyilvánítottak veszélyesnek.
A miniszterelnök szaktestülete 2017. január 1-je és 2019. július 31-e között végzett ellenőrzést a CFR-nél. Jelentésüket május 20-án küldték el a cég vezetőségének, a közlekedési miniszternek, a miniszterelnöknek és a Számvevőszéknek.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!