Románia messze áll a gyorsvasutak építésétől: Szentes József, a CFR volt vezérigazgatója a lemaradás okairól

Vakvágányon. A beruházások hiánya a vasúti infrastruktúra romlását okozta, ez pedig sebességkorlátozásokat, késéseket eredményezett •  Fotó: Gecse Noémi

Vakvágányon. A beruházások hiánya a vasúti infrastruktúra romlását okozta, ez pedig sebességkorlátozásokat, késéseket eredményezett

Fotó: Gecse Noémi

Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió új környezetvédelmi politikája prioritáslistára emeli a vasúti szállítást. Szentes József közlekedésmérnökkel, a Román Vasúttársaság volt vezérigazgatójával jártuk körül a témát.

Makkay József

2020. március 07., 08:272020. március 07., 08:27

2020. március 07., 08:582020. március 07., 08:58

Az európai uniós klímavédelem felértékeli a vasúti személy- és áruszállítást. Azok az uniós tagországok, amelyekben már évekkel korábban masszív fejlesztések indultak a vasúti infrastruktúra terén, jelentős lépéselőnybe kerülnek az olyan országokkal szemben, mint Románia, amelyik a vasúti közlekedésben (is) utolsó helyen áll az uniós tagországok között. Az Európai Bizottság 2019-es jelentésében rámutat:

az összes tagország közül Románia költött a legkevesebbet a vasúti infrastruktúra fejlesztésére.

Az ide vezető út okairól Szentes József közlekedésmérnökkel beszélgettünk, aki az elmúlt húsz évben többféle vezetői tisztséget is betöltött a Román Vasúttársaságnál (CFR), és 2015–2018 között a CFR személyszállító részlegének volt a vezérigazgatója.

A Kolozsváron élő szakember a bajok fő okát abban látja, hogy Románia nem tudta hatékonyan lehívni az európai kohéziós alapokat. Az ország több milliárd eurónyi összeget veszített el a 2007–2013-as hétéves fejlesztési program végén. A pénzek egy részét az Európai Bizottság átcsoportosította ugyan a 2014–2020-as időszakra, de ez nem jelentett többletforrást, csak engedték kifutni azokat a projekteket, amelyek bizonyos fázisokban szüneteltek.

Az elúszott kohéziós alapok miatt a legnagyobb vesztes a romániai vasút.

Szentes József szerint az okok változatosak. Egyrészt a megvalósítási tervek nem voltak reálisak, mert nem valós terepfelmérés és nem megalapozott mérnöki munka állt mögöttük. A „tűzoltó” stílusban elkészített előzetes tanulmányokat az uniós követelmények figyelembevételével átkozmetikáz­ták.

Az okok közé sorolandó a közbeszerzési törvények nehézkes alkalmazása és a környezetvédelmi engedélyek igen nehézkes beszerzése is.

„Másik nagy gond a területek kisajátítása: a tervet ismerő befolyásos személyek telekspekulációjától kezdve, és az alacsony kisajátítási érték miatti bírósági eljárásokkal folytatva, a tulajdonjog telekkönyvi bizonyítékáig hosszú a lista. És akkor még nem beszéltünk az ország szavahihetőségéről, amit Brüsszel megkérdőjelez, mivel nagyon sok esetben utólagos változtatásokra kerül sor, annak függvényében, hogy melyik politikai vagy gazdasági érdekcsoportnak van beleszólása a beruházásokba” – összegzi az európai uniós források lehívásának főbb akadályait Szentes József.

A magánosítás is vakvágány

Az Európai Unió tagországaiban azt is tucatnyi felmérés bizonyítja, hogy milyen közlekedési lehetőségeket vesznek igénybe az emberek. Romániában a vasút az utolsó helyen szerepel. Szentes szerint a jelenlegi szolgáltatások nem az utasok mobilitási igényeire vannak tervezve, emiatt az utazóközönség csak végső esetben használja a vasúti szállítást. Csak akkor, ha nem létezik más alternatíva a célállomásra. A helyzet pikantériája, hogy vasúti vonalak szempontjából Románia nem áll rosszul, hiszen 10 628 kilométernyi vasúti pályával rendelkezik.

Idézet
Az igazi baj, hogy az utóbbi harminc évben nem történtek új fejlesztések – sem pályaépítés, sem villamosítás –, ezért mindössze 2917 km dupla vágány és 4031 km villamosított pálya üzemel”

– magyarázza a szakértő.

Jól látható, hogy a vasúti rendszeren belüli magánosítás sem mozdította előre a vasúti személyszállítást és infrastruktúra-fejlesztést. Szentes szerint mintegy 2000 km olyan pálya van, ami jellegzetes román találmány: a magánvasúti infrastruktúrát működtető vállalkozások holdingrendszerben használják, de ettől a személyszállítás minősége ugyanaz maradt, mint az állami vasúttársaság esetében. „Eközben Európában nemcsak beszéltek róla, hanem meg is valósultak a nagy sebességű vasútvonalak. Például Párizs és Brüsszel között alig közlekednek repülőjáratok” – magyarázza a vasúti infrastruktúra korszerűsítésének előnyeit Szentes.

Hiányzó vagonok

A lemaradás mértékét jól mutatják a szakértő által rendelkezésünkre bocsájtott adatok is: míg Romániában a közlekedéssel kapcsolatos kiadások éves költségei 2016-ban 562 euró/főt tettek ki, ez az érték Ausztriában 2500, Németországban 2800, Franciaországban 2300, vagy Svédországban 2600 euró volt. A vasúti fejlesztések terén – a jelenlegi 27 uniós tagország közül – Kelet-Európában Szlovákia vezet, a tabella 12. helyén. Magyarország a tizennyolcadikon, Románia pedig az utolsó helyen található, Bulgária, Lengyelország és Csehország előzi meg közvetlenül. Szentes értékelése szerint

2015 óta – Románia kivételével – valamennyi kelet-európai ország új beszerzési eljárásokat, azaz újabb fejlesztéseket kezdeményezett.

„Az állami vasúti személyszállító társaság 2011 novembere óta nem kapott beruházásra keretet, sem állami támogatást eszközbeszerzésre. Ez a nemtörődömség a csőd szélére taszíthatja a teljesen állami kézben levő, közszolgáltatást végző vállalatot, akárcsak az állami teherszállító társaságot, amely már 578 millió euróval tartozik az államkasszának egy rosszul eltervezett és végre nem hajtott privatizálás miatt” – fogalmaz a vasúttársaság egykori vezetője. A rendelkezésre álló évi 50–55 millió lejes állami támogatás csak a régi gördülőállomány részleges korszerűsítésére elegendő, ezért van krónikus szállítóeszköz-hiány a személyszállításban.

Bennfentes. Szentes József három évig vezettea CFR személyszállító részlegét Galéria

Bennfentes. Szentes József három évig vezettea CFR személyszállító részlegét

Az uniós elv szerint a vasúté a jövő

Az új környezetvédelmi kihívások paradigmáján keresztül Romániának kötelezően be kell hoznia lemaradásait, hiszen ma már Európa-szerte fele-fele arányban fejlesztik a közúti és a vasúti szállítást, ezzel szemben Bukarest kizárólag a közúti infrastruktúrát részesíti előnyben, a maga módján. A Fehér könyv – Útiterv az egységes európai közlekedési térség felé című uniós dokumentum részletesen leírja a tagországok kötelező teendőit. Az előírások egyik alapelve a kőolajtól való függőség csökkentése, azaz 2050-re legalább 60 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázokat 1990-hez képest.

A szakember szerint az európai közlekedéspolitika egyértelműen a vasúti tömegközlekedést tekinti prioritásnak, és a többi közlekedés fejlesztését a vasúttal intermodális rendszerben képzeli el.

„A cél a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítása, a közúti, vasúti, légi és vízi (tengeri és folyami) szállítás jobb integrálása, azaz egy zökkenőmentes logisztikai lánc létrehozása. Ki kell építeni a hiányzó kapcsolatokat, különösen az országhatárokon átnyúló szinten. Az európai közlekedési infrastruktúra modernizálásához és fenntartásához köz- és magánforrásból egyaránt elő kell teremteni a forrásokat” – magyarázza az uniós elvárásokat Szentes.

A romániai állami beruházások hiánya elsősorban a vasúti infrastruktúra romlását okozta, ami súlyos korlátozásokhoz vezetett: nagyban csökkent a vasúti forgalom teljesítménye, a vonatok sebessége és a járatok pontossága. Hiába vannak magántársaságok, ha az állam által fenntartott vasúti pálya egyre rosszabb állapotba kerül. Miközben a vasúti üzemeltetőknek az infrastruktúra használatáért fizetett bére összes költségük 20–25 százalékát teszi ki, ez közutak esetében a szállítók költségének mindössze egy százaléka.

A vasút hiába környezetkímélőbb és biztonságosabb, mert a magántársaságoktól is bejövő bevételek ellenére az állam nem ruház be a vasúti infrastruktúrába.

Ilyen formán mind az állami, mind a magán szállító cégek lépéshátrányba kerülnek a közúti forgalommal szemben. „A vasúti szállítás sokkal energiahatékonyabb, mint a közúti, ám ezt az előnyt számos ártorzító mechanizmus semlegesíti” – összegzi a közlekedési szakember.

Erős lobbi kell

A vasúti közlekedés romániai megítélésében Szentes csak úgy lát lehetőséget a változásra, ha erősödne a vasúti lobbi. Ebben fontos szerepet tulajdonít a médiának, a civil társadalom képviselőinek és az állampolgároknak egyaránt. Amíg ez nem történik meg, nem lehet számítani a politikai döntéshozók támogatására, akiknek lehetősége, sőt kötelessége lenne a törvények átértelmezése, átírása az uniós jogszabályoknak megfelelően. Szentes szerint a többi uniós országhoz hasonlóan Romániának is meg kell találnia a mindenkori finanszírozási lehetőséget.

Idézet
Ha a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékát a vasúti rendszer finanszírozására fordítanák, 15 éven belül talán felzárkózhatnánk a közép-európai országok vasúti rendszerei mellé, akik szintén évtizedekkel vannak elmaradva a Nyugattól”

– vélekedik. A nyugati vasúti infrastruktúrával kapcsolatos összehasonlításban a szakember azt is elmondta: Nyugat-Európában befejeződtek az autópályás beruházások és betartják a vasúti-közúti fejlesztések 50-50 százalékos arányát, amit az uniós elvárások előírnak, Románia tehát nagy fáziskésésben van.

A magyar kormány által szorgalmazott Budapest–Kolozsvár-gyors­vasútról Szentes azt mondta, a román hatóságok nem veszik komolyan a tervet mindaddig, amíg a krónikus pénzhiány miatt erre nem sikerül keretet elkülöníteni. Már van közbeszerzési kiírás a Kolozsvár–Biharkeresztes vasútvonal helyenkénti duplázására, illetve villamosítására, de a maximális sebességhatár 160 km/óra lesz, ami a konvencionális, hagyományos pályakategóriához tartozik, a gyorsvasúthálózat viszont 250 km/óra sebességnél kezdődik. „Nehezen hihető, hogy a román hatóságok egy újabb be nem tervezett beruházásba fogjanak, ami külön pályát igényelne” – zárja beszélgetésünket Szentes József.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Ízletes paradicsom, paprika, uborka – Egy sikeres kalotaszegi zöldségesfarm története (VIDEÓ)

A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.

Ízletes paradicsom, paprika, uborka – Egy sikeres kalotaszegi zöldségesfarm története (VIDEÓ)
2025. július 08., kedd

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök

Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök
2025. július 08., kedd

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás

Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.

Elítélik az európai diákszervezetek a romániai ösztöndíjak megkurtítását, nőhet az iskolaelhagyás
2025. július 08., kedd

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség
2025. július 08., kedd

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók

A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók
2025. július 08., kedd

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa

A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon