Az európai uniós klímavédelem felértékeli a vasúti személy- és áruszállítást. Azok az uniós tagországok, amelyekben már évekkel korábban masszív fejlesztések indultak a vasúti infrastruktúra terén, jelentős lépéselőnybe kerülnek az olyan országokkal szemben, mint Románia, amelyik a vasúti közlekedésben (is) utolsó helyen áll az uniós tagországok között. Az Európai Bizottság 2019-es jelentésében rámutat:
az összes tagország közül Románia költött a legkevesebbet a vasúti infrastruktúra fejlesztésére.
Az ide vezető út okairól Szentes József közlekedésmérnökkel beszélgettünk, aki az elmúlt húsz évben többféle vezetői tisztséget is betöltött a Román Vasúttársaságnál (CFR), és 2015–2018 között a CFR személyszállító részlegének volt a vezérigazgatója.
A Kolozsváron élő szakember a bajok fő okát abban látja, hogy Románia nem tudta hatékonyan lehívni az európai kohéziós alapokat. Az ország több milliárd eurónyi összeget veszített el a 2007–2013-as hétéves fejlesztési program végén. A pénzek egy részét az Európai Bizottság átcsoportosította ugyan a 2014–2020-as időszakra, de ez nem jelentett többletforrást, csak engedték kifutni azokat a projekteket, amelyek bizonyos fázisokban szüneteltek.
Az elúszott kohéziós alapok miatt a legnagyobb vesztes a romániai vasút.
Szentes József szerint az okok változatosak. Egyrészt a megvalósítási tervek nem voltak reálisak, mert nem valós terepfelmérés és nem megalapozott mérnöki munka állt mögöttük. A „tűzoltó” stílusban elkészített előzetes tanulmányokat az uniós követelmények figyelembevételével átkozmetikázták.
Az okok közé sorolandó a közbeszerzési törvények nehézkes alkalmazása és a környezetvédelmi engedélyek igen nehézkes beszerzése is.
„Másik nagy gond a területek kisajátítása: a tervet ismerő befolyásos személyek telekspekulációjától kezdve, és az alacsony kisajátítási érték miatti bírósági eljárásokkal folytatva, a tulajdonjog telekkönyvi bizonyítékáig hosszú a lista. És akkor még nem beszéltünk az ország szavahihetőségéről, amit Brüsszel megkérdőjelez, mivel nagyon sok esetben utólagos változtatásokra kerül sor, annak függvényében, hogy melyik politikai vagy gazdasági érdekcsoportnak van beleszólása a beruházásokba” – összegzi az európai uniós források lehívásának főbb akadályait Szentes József.
Az Európai Unió tagországaiban azt is tucatnyi felmérés bizonyítja, hogy milyen közlekedési lehetőségeket vesznek igénybe az emberek. Romániában a vasút az utolsó helyen szerepel. Szentes szerint a jelenlegi szolgáltatások nem az utasok mobilitási igényeire vannak tervezve, emiatt az utazóközönség csak végső esetben használja a vasúti szállítást. Csak akkor, ha nem létezik más alternatíva a célállomásra. A helyzet pikantériája, hogy vasúti vonalak szempontjából Románia nem áll rosszul, hiszen 10 628 kilométernyi vasúti pályával rendelkezik.
– magyarázza a szakértő.
Jól látható, hogy a vasúti rendszeren belüli magánosítás sem mozdította előre a vasúti személyszállítást és infrastruktúra-fejlesztést. Szentes szerint mintegy 2000 km olyan pálya van, ami jellegzetes román találmány: a magánvasúti infrastruktúrát működtető vállalkozások holdingrendszerben használják, de ettől a személyszállítás minősége ugyanaz maradt, mint az állami vasúttársaság esetében. „Eközben Európában nemcsak beszéltek róla, hanem meg is valósultak a nagy sebességű vasútvonalak. Például Párizs és Brüsszel között alig közlekednek repülőjáratok” – magyarázza a vasúti infrastruktúra korszerűsítésének előnyeit Szentes.
A lemaradás mértékét jól mutatják a szakértő által rendelkezésünkre bocsájtott adatok is: míg Romániában a közlekedéssel kapcsolatos kiadások éves költségei 2016-ban 562 euró/főt tettek ki, ez az érték Ausztriában 2500, Németországban 2800, Franciaországban 2300, vagy Svédországban 2600 euró volt. A vasúti fejlesztések terén – a jelenlegi 27 uniós tagország közül – Kelet-Európában Szlovákia vezet, a tabella 12. helyén. Magyarország a tizennyolcadikon, Románia pedig az utolsó helyen található, Bulgária, Lengyelország és Csehország előzi meg közvetlenül. Szentes értékelése szerint
2015 óta – Románia kivételével – valamennyi kelet-európai ország új beszerzési eljárásokat, azaz újabb fejlesztéseket kezdeményezett.
„Az állami vasúti személyszállító társaság 2011 novembere óta nem kapott beruházásra keretet, sem állami támogatást eszközbeszerzésre. Ez a nemtörődömség a csőd szélére taszíthatja a teljesen állami kézben levő, közszolgáltatást végző vállalatot, akárcsak az állami teherszállító társaságot, amely már 578 millió euróval tartozik az államkasszának egy rosszul eltervezett és végre nem hajtott privatizálás miatt” – fogalmaz a vasúttársaság egykori vezetője. A rendelkezésre álló évi 50–55 millió lejes állami támogatás csak a régi gördülőállomány részleges korszerűsítésére elegendő, ezért van krónikus szállítóeszköz-hiány a személyszállításban.
Az új környezetvédelmi kihívások paradigmáján keresztül Romániának kötelezően be kell hoznia lemaradásait, hiszen ma már Európa-szerte fele-fele arányban fejlesztik a közúti és a vasúti szállítást, ezzel szemben Bukarest kizárólag a közúti infrastruktúrát részesíti előnyben, a maga módján. A Fehér könyv – Útiterv az egységes európai közlekedési térség felé című uniós dokumentum részletesen leírja a tagországok kötelező teendőit. Az előírások egyik alapelve a kőolajtól való függőség csökkentése, azaz 2050-re legalább 60 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázokat 1990-hez képest.
A szakember szerint az európai közlekedéspolitika egyértelműen a vasúti tömegközlekedést tekinti prioritásnak, és a többi közlekedés fejlesztését a vasúttal intermodális rendszerben képzeli el.
„A cél a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítása, a közúti, vasúti, légi és vízi (tengeri és folyami) szállítás jobb integrálása, azaz egy zökkenőmentes logisztikai lánc létrehozása. Ki kell építeni a hiányzó kapcsolatokat, különösen az országhatárokon átnyúló szinten. Az európai közlekedési infrastruktúra modernizálásához és fenntartásához köz- és magánforrásból egyaránt elő kell teremteni a forrásokat” – magyarázza az uniós elvárásokat Szentes.
A romániai állami beruházások hiánya elsősorban a vasúti infrastruktúra romlását okozta, ami súlyos korlátozásokhoz vezetett: nagyban csökkent a vasúti forgalom teljesítménye, a vonatok sebessége és a járatok pontossága. Hiába vannak magántársaságok, ha az állam által fenntartott vasúti pálya egyre rosszabb állapotba kerül. Miközben a vasúti üzemeltetőknek az infrastruktúra használatáért fizetett bére összes költségük 20–25 százalékát teszi ki, ez közutak esetében a szállítók költségének mindössze egy százaléka.
A vasút hiába környezetkímélőbb és biztonságosabb, mert a magántársaságoktól is bejövő bevételek ellenére az állam nem ruház be a vasúti infrastruktúrába.
Ilyen formán mind az állami, mind a magán szállító cégek lépéshátrányba kerülnek a közúti forgalommal szemben. „A vasúti szállítás sokkal energiahatékonyabb, mint a közúti, ám ezt az előnyt számos ártorzító mechanizmus semlegesíti” – összegzi a közlekedési szakember.
A vasúti közlekedés romániai megítélésében Szentes csak úgy lát lehetőséget a változásra, ha erősödne a vasúti lobbi. Ebben fontos szerepet tulajdonít a médiának, a civil társadalom képviselőinek és az állampolgároknak egyaránt. Amíg ez nem történik meg, nem lehet számítani a politikai döntéshozók támogatására, akiknek lehetősége, sőt kötelessége lenne a törvények átértelmezése, átírása az uniós jogszabályoknak megfelelően. Szentes szerint a többi uniós országhoz hasonlóan Romániának is meg kell találnia a mindenkori finanszírozási lehetőséget.
– vélekedik. A nyugati vasúti infrastruktúrával kapcsolatos összehasonlításban a szakember azt is elmondta: Nyugat-Európában befejeződtek az autópályás beruházások és betartják a vasúti-közúti fejlesztések 50-50 százalékos arányát, amit az uniós elvárások előírnak, Románia tehát nagy fáziskésésben van.
A magyar kormány által szorgalmazott Budapest–Kolozsvár-gyorsvasútról Szentes azt mondta, a román hatóságok nem veszik komolyan a tervet mindaddig, amíg a krónikus pénzhiány miatt erre nem sikerül keretet elkülöníteni. Már van közbeszerzési kiírás a Kolozsvár–Biharkeresztes vasútvonal helyenkénti duplázására, illetve villamosítására, de a maximális sebességhatár 160 km/óra lesz, ami a konvencionális, hagyományos pályakategóriához tartozik, a gyorsvasúthálózat viszont 250 km/óra sebességnél kezdődik. „Nehezen hihető, hogy a román hatóságok egy újabb be nem tervezett beruházásba fogjanak, ami külön pályát igényelne” – zárja beszélgetésünket Szentes József.
Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.