Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A tavalyi év végéig Románia 320 millió euró vissza nem térítendő forrást veszített el a Brassó és Segesvár közöti vasútvonal felújítására szánt pénzekből, miután a felújítási munkálatokat perek sora akadályozta – jelentette ki kedd este Lucian Bode közlekedésügyi miniszter.
2020. szeptember 23., 07:562020. szeptember 23., 07:56
2020. szeptember 23., 08:222020. szeptember 23., 08:22
Az említett összegek a Connecting Europe Facility (CEF) program keretében érkeztek volna az országba az Arad megyei Kürtöstől a Fekete-tenger partján fekvő Konstancáig tartó 4-es páneurópai vasúti folyosó Brassó és Segesvár közötti három szakaszának a felújítására.
Mint mondta, a 43 kilométeres sínpár esetében is 22 tárgyalási forduló volt a bíróságokon.
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
A most megkötött szerződés értéke Bode közlése szerint 561 millió euró, és a kivitelezőnek 2024-ban kell végeznie a felújítási munkálatokkal.
A Román Államvasutak (CFR) aláírta csütörtökön a RailWorks cégtársulással azt a szerződést, amelynek értelmében 617,6 millió euróból újul meg a Brassó-Apáca és Kaca-Segesvár közötti vasútvonal – jelentette be Lucian Bode román ügyvivő közlekedési miniszter.
Csaknem 9 milliárd lejt fordítana a kormány a Karánsebes–Temesvár–Arad vasútvonal felújítására a beruházás műszaki és gazdasági mutatóinak jóváhagyásáról szóló határozattervezet szerint.
Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió prioritáslistára emeli a vasúti szállítást.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!