2012. augusztus 30., 08:422012. augusztus 30., 08:42
„Az Európai Központi Banknak olykor rendkívüli intézkedésekhez kell folyamodnia, hogy megőrizze a monetáris politika hatékonyságát, de mandátumának keretein belül fog cselekedni” – fejtette ki Draghi. Az elnök szerint az árstabilitás megőrzése „néha megköveteli tőlünk, hogy túllépjünk a monetáris politika hagyományos eszközein”, amikor a pénzpiacok „széttöredezettek vagy irreális félelmek ülnek rajtuk”. Draghi írása megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.
Az olasz bankár már egy júliusi londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy „felhatalmazásán belül az EKB bármit kész megtenni az euró megvédésére”, hozzáfűzve, hogy a válságországok állampapírjainak magas kamatszintje „zavarja a monetáris politika transzmissziós csatornáinak működését”. Elemzők szerint már ez világos utalás volt arra, hogy az EKB kész beavatkozni az államadósság-piacon a hozamok leszorítása céljával. Az EKB kormányzótanácsának hó eleji ülése után tartott sajtótájékoztatón Draghi már ki is jelentette, hogy az EKB nyílt piaci műveleteket fog végrehajtani a céljai eléréséhez szükséges méretekben, a részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.
A kötvényvásárlási programnak azonban erős ellenzéke is van, élén Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, aki az EKB kormányzótanácsában is ott ül. Weidmann a Spiegel német hetilapban megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert pedig az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné.
A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben „a parlamentnek kell dönteni, nem pedig a központi banknak” – mondta Weidmann. „Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, hanem olyan lehet, mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban” – hangoztatta Weidmann.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.