A támogatás 50 és 100 százalék közötti költségtérítést jelent. A minisztérium állja egy-egy személy szállítási és szállásolási költségeit, illetve teljes egészében megtéríti a kiállítási felület bérlésének, megépítésének és berendezésének díját is. A tárca emellett átvállalja a protokoll-költségeket, illetve a bemutatóanyagok és reklámcikkek elkészítésének kiadásait. Az elmúlt két és fél év során érezhetően növekedett az erdélyi, illetve székelyföldi érdeklődök száma, akik támogatásért vagy tanácsért a minisztériumhoz fordultak. Mindemellett sok vállalkozó számára az idei vásárokra előirányzott több mint 21 millió lej összértékű támogatás sem tűnt meggyőző érvnek ahhoz, hogy megpróbáljanak pályázni. Kettőn áll a vásár Kérdésünkre, hogy a cégtulajdonosok többsége miért nem szerez tudomást a kedvező feltételekről, Winkler Gyula, a Kis- és Középvállalatok, Kereskedelem, Turizmus és Szabad Foglalkozások Minisztériumának államtitkára úgy vélekedett, hogy kettőn áll a vásár. „Az egyik feltétel, hogy az információt hozzáférhetővé kell tenni, és ez a minisztérium szakembereinek a feladata. Mi két és fél éve azon dolgozunk, hogy ez megfelelően működjék. A másik feltétel, hogy legyen érdeklődés az információ iránt, illetve legyen kapacitás az információ átvételére. A kapacitást illetően, az információ átvétele nagyobb cégek esetében úgy történik, hogy az illető cégben van egy felelős csoport vagy személy, aki követi a pályázati lehetőségeket. A kisebb vállalkozásoknál előnyös, ha a cég valamely ágazati vagy szakmai társulás tagja, amely megszűri és átadja a cég számára fontos információkat” – fejtette ki az államtitkár. Pénz van, csak fel kell használni „Figyelembe véve az exportfejlesztés fenntartásának szükségességét, valamint a cégek részéről érkező igény nagyságát, a minisztérium igyekezett évről évre nagyobb költségvetési alapokat megszerezni az export támogatására. Az idén mintegy 25 millió lejes keretből gazdálkodhatunk, amely közel 10 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi keret” – közölte Bálint Margit minisztériumi tanácsos. A tavalyi évben költségvetés-kiigazításra volt szükség, hogy a minisztérium eleget tudjon tenni a beérkező kéréseknek. Az exporttámogatási program elsősorban olyan exportáló cégeknek szól, amelyek külkereskedelmi tevékenységüket szeretnék fejleszteni, hozzájárulva ily módon az országos export növeléséhez. A támogatást igénylőnek ki kell töltenie a beiratkozási nyomtatványt, melyet a minisztérium exporttámogatási vezérigazgatóságára kell hagyományos vagy elektronikus formában elpostáznia. Az elbírálást, a kérések beérkezésének sorrendjében egy miniszteri rendelettel kinevezett bizottság végzi. A nyertes cégektől a minisztérium ezerlejes garanciát igényel, melyet a rendezvény után visszajuttat. A pályázóknak öt kritériumnak kell megfelelniük. Mindenekelőtt a cégbejegyzéskor megjelölt tevékenységeik között az exportnak is szerepelnie kell. A vállalkozónak bizonyítania kell, hogy amennyiben cége huzamosabb ideje működik, eddig is jelentős szerepet játszott az exporttevékenység. Ennek profilja nem lehet eltérő a kiállítás profiljától. Kizáró jellegű, hogy a cég csakis saját előállítású termékkel jelentkezzék. Abban az esetben, ha azonos célokra korábban is részesült állami támogatásban, a cégnek feltétlenül pozitív mérleget kell felmutatnia a kiállítások és vásárok kézzel fogható eredményeiről. Tavaly a minisztériumhoz forduló cégek 98 százaléka meg is kapta a támogatást. A tárca 2006-ban mintegy 665 céget támogatott, 46 nemzetközi vásáron.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.