Papp László: ha nem tűnt volna fel, akkor most is verseny van, és az elmúlt években is az volt a debreceni és a nagyváradi repülőtér között
Fotó: Facebook/Papp László
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
2019. október 30., 08:202019. október 30., 08:20
2019. október 30., 08:302019. október 30., 08:30
A partiumi polgármester szerint egyebek mellett abban nyilvánulna meg a „csapatmunka”, hogy bizonyos járatok Debrecenből, mások Nagyváradról indulnának, és nem lennének olyan célállomások, amelyek felé mindkét légikikötőből indul járat.
Nagyvárad polgármestere szerint együttműködést kell kialakítani a nagyváradi és a debreceni repülőtér között. Ilie Bolojannak a nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos álláspontját az Agerpres hírügynökség ismertette hétfőn.
„Az elmúlt hetek nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos sajtóhírei arra utalnak, hogy a váradi repülőtér ügye az ottani politikai küzdelmek középpontjába került.
– szögezi le Papp László a Krónikához eljuttatott állásfoglalásban.
A cívisváros elöljárója ugyanakkor hangsúlyozza: a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az elmúlt hét év alatt a régió meghatározó, és egyben 2019-re a legnagyobb forgalmú regionális repülőterévé fejlődött. „Az idáig vezető utat a saját stratégiánknak megfelelően jártuk végig, abban egyedül Magyarország kormánya volt Debrecen segítségére. Az elmúlt öt évben minden olyan eredményt, amelynek nemzetközi relevanciája van, legyen szó gazdaságról vagy akár légi közlekedésről, versenyben ért el Debrecen.
– emeli ki Papp László.
Fotó: Facebook/Debrecen International Airport
A két régióközpont közötti verseny kapcsán pedig úgy látja, „a régió gazdasági súlypontja Debrecenben van, és még inkább itt lesz a következő évek folyamatainak köszönhetően”. „Ez jelentős hatással bír a régió életére, többek között a légi közlekedésre. Ahol kialakul egy régió gazdasági központja, ott lesz a közlekedési, logisztikai központja is.
Mindemellett – mint ahogy eddig is – Debrecen kifejezetten törekszik a Nagyváraddal való kiegyensúlyozott és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása melletti kapcsolatok fejlesztésére” – zárja állásfoglalását Debrecen polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, a nagyváradi repülőtér helyzete kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett nagyváradi önkormányzat és a Szociáldemokrata Párt (PSD)–RMDSZ–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója által irányított Bihar megyei önkormányzat politikai csatájának. A megyei önkormányzat, valamint a légikikötő vezetőinek állandóan felrótták: a rossz menedzsment az oka annak, hogy nincsenek menetrend szerinti külföldi járatok Váradról. Gheorghe Pasc, a bihari megyeszékhely légikikötőjének volt igazgatója pedig menesztését követően azzal rukkolt elő, hogy
A kialakult nyilatkozatháború közepette ugyanakkor szeptember végén menesztették a váradi légikikötő igazgatótanácsát, azóta pedig megalakult az új testület, amelyben nagyjából a PNL és az ALDE által javasolt személyek kapnak helyet. A héttagú testülettől most azt várják, hogy kiírja a versenytárgyalást, és a lehető legrövidebb időn belül egy szakértő kerül a reptér igazgatói székébe, hogy az új menedzser megkezdhesse a tárgyalásokat a légitársaságokkal a rég várt nemzetközi járatok beindításáról.
Mint ismeretes, az elmúlt években felújított nagyváradi repülőtérről jelenleg csak Bukarestbe indulnak menetrend szerinti járatok, nyáron pedig a törökországi Antalyába és az egyiptomi Gurdakába repültek charterjáratok. A debreceni repülőtér idén mintegy 600 ezer utassal számol. A 2012-es indulása óta ez lesz a legnagyobb növekedés a reptér életében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás