Papp László: ha nem tűnt volna fel, akkor most is verseny van, és az elmúlt években is az volt a debreceni és a nagyváradi repülőtér között
Fotó: Facebook/Papp László
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
2019. október 30., 08:202019. október 30., 08:20
2019. október 30., 08:302019. október 30., 08:30
A partiumi polgármester szerint egyebek mellett abban nyilvánulna meg a „csapatmunka”, hogy bizonyos járatok Debrecenből, mások Nagyváradról indulnának, és nem lennének olyan célállomások, amelyek felé mindkét légikikötőből indul járat.
Nagyvárad polgármestere szerint együttműködést kell kialakítani a nagyváradi és a debreceni repülőtér között. Ilie Bolojannak a nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos álláspontját az Agerpres hírügynökség ismertette hétfőn.
„Az elmúlt hetek nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos sajtóhírei arra utalnak, hogy a váradi repülőtér ügye az ottani politikai küzdelmek középpontjába került.
– szögezi le Papp László a Krónikához eljuttatott állásfoglalásban.
A cívisváros elöljárója ugyanakkor hangsúlyozza: a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az elmúlt hét év alatt a régió meghatározó, és egyben 2019-re a legnagyobb forgalmú regionális repülőterévé fejlődött. „Az idáig vezető utat a saját stratégiánknak megfelelően jártuk végig, abban egyedül Magyarország kormánya volt Debrecen segítségére. Az elmúlt öt évben minden olyan eredményt, amelynek nemzetközi relevanciája van, legyen szó gazdaságról vagy akár légi közlekedésről, versenyben ért el Debrecen.
– emeli ki Papp László.
Fotó: Facebook/Debrecen International Airport
A két régióközpont közötti verseny kapcsán pedig úgy látja, „a régió gazdasági súlypontja Debrecenben van, és még inkább itt lesz a következő évek folyamatainak köszönhetően”. „Ez jelentős hatással bír a régió életére, többek között a légi közlekedésre. Ahol kialakul egy régió gazdasági központja, ott lesz a közlekedési, logisztikai központja is.
Mindemellett – mint ahogy eddig is – Debrecen kifejezetten törekszik a Nagyváraddal való kiegyensúlyozott és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása melletti kapcsolatok fejlesztésére” – zárja állásfoglalását Debrecen polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, a nagyváradi repülőtér helyzete kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett nagyváradi önkormányzat és a Szociáldemokrata Párt (PSD)–RMDSZ–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója által irányított Bihar megyei önkormányzat politikai csatájának. A megyei önkormányzat, valamint a légikikötő vezetőinek állandóan felrótták: a rossz menedzsment az oka annak, hogy nincsenek menetrend szerinti külföldi járatok Váradról. Gheorghe Pasc, a bihari megyeszékhely légikikötőjének volt igazgatója pedig menesztését követően azzal rukkolt elő, hogy
A kialakult nyilatkozatháború közepette ugyanakkor szeptember végén menesztették a váradi légikikötő igazgatótanácsát, azóta pedig megalakult az új testület, amelyben nagyjából a PNL és az ALDE által javasolt személyek kapnak helyet. A héttagú testülettől most azt várják, hogy kiírja a versenytárgyalást, és a lehető legrövidebb időn belül egy szakértő kerül a reptér igazgatói székébe, hogy az új menedzser megkezdhesse a tárgyalásokat a légitársaságokkal a rég várt nemzetközi járatok beindításáról.
Mint ismeretes, az elmúlt években felújított nagyváradi repülőtérről jelenleg csak Bukarestbe indulnak menetrend szerinti járatok, nyáron pedig a törökországi Antalyába és az egyiptomi Gurdakába repültek charterjáratok. A debreceni repülőtér idén mintegy 600 ezer utassal számol. A 2012-es indulása óta ez lesz a legnagyobb növekedés a reptér életében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás