Több mint 150 millió eurós nettó veszteséget könyvelt el 2013-ban a hazai biztosítási ágazat csak a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvények piacán – állítja a romániai biztosítókat és viszontbiztosítókat tömörítő szervezet (UNSAR).
2014. december 17., 19:132014. december 17., 19:13
Az egyesület közleményben számolt be arról, hogy az RCA-szektor jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítási piac 2009 óta veszteségesen működik. „A 2009 és 2013 között felhalmozott nettó veszteség elérte a 3,9 milliárd eurót” – közölte az UNSAR.
A szervezet arról is beszámolt, hogy 2009 óta a kötelező autóbiztosítási piacon 53 százalékkal emelkedett a kifizetett kártérítések átlagos értéke – 4486 lejről 6859 lejre. Mint rámutattak: mindez egy európai uniós előírás következménye, amely alapján az évek során fokozatosan emelték a kártérítés maximális értékét.
„Míg 2008-ban 150 ezer euró volt az anyagi károk, illetve 750 ezer euró a személyi sérülések után fizetendő határérték, mostanra az összegek egymillió, valamint ötmillió euróra növekedtek, ez több mint hatszoros bővülést jelent” – panaszolták a hazai biztosítók.
Az UNSAR beszámolója szerint ennek következtében exponenciálisan emelkedett a társaságok által kifizetett kártérítések értéke: 2009-ben az RCA-szektorban a személyi sérülés, valamint elhalálozás után a károsult feleknek összesen 67 millió lejt fizettek a biztosítók, 2014 első kilenc hónapjában pedig már 350 millió lejt kellett leróniuk az ügyfeleknek. Az adatok alapján 2009 és 2013 között a kötelező gépjármű-biztosítási piacon minden százlejes bevétel után 115–120 lejes költséggel számoltak a társaságok.
A hivatalos adatok szerint az RCA-kötvények árának alakulása nem követte ezt a tendenciát, 2009-hez képest ugyanis 2014 első kilenc hónapjában 13 százalékkal – 589 lejről 515 lejre – esett vissza a kötvények átlagos értéke. Az UNSAR közleményében azt is hangsúlyozta: mindez azért hozták nyilvánosságra, mert az utóbbi időszakban „a kötelező biztosítási rendszer működésének alapjait figyelmen kívül hagyó félretájékoztatások jelentek meg”.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!