Miközben a Volkswagenről kiderült, hogy nemcsak Amerikában, hanem Európában is meghamisította a dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátását, az autógyártó körüli botrány alapjaiban megrengetheti a német ipar minőségébe és megbízhatóságába vetett bizalmat is.
2015. szeptember 24., 16:502015. szeptember 24., 16:50
Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter csütörtökön közölte, a wolsburgi autóipari vállalat elsimerte: Európában is alkalmazott olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt.
Emiatt most már nem csak a 2 literes, hanem az 1,6 literes dízelmotorral szerelt autók is érintettek a botrányban. Sőt sajtóértesülések szerint a dízel üzemű gépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése nem korlátozódik a Volkswagenre. Az Audi szóvivője csütörtökön megerősítette: a manipulált szoftverekkel ellátott motorokat a német gyártó A1, A3, A4 és A6 modelljeibe is beépítették.
Az Auto Bild német szakfolyóirat előzetesen részleteket közölt a pénteki számában megjelenő írásából, amely szerint az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát.
Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. Bár a BMW, a Daimler és az Opel azt bizonygatja, hogy nem csalt motorjai károsanyag-kibocsátásánál, az X3-assal kapcsolatban érkező negatív hírek hatására a BMW papírja 6 százalékkal zuhant a frankfurti tőzsdén, és esett a Daimler és az autóipari beszállító Continental részvénye is.
Az 1937-ben a náci vezetés által alapított Volkswagen igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öttagú grémiuma szerda óta ülésezik, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére az emisszióhamisítási botrány következményeiről.
Mint arról beszámoltunk, az első „vezéráldozat\" Martin Winterkorn, aki szerdán önszántából mondott le tisztségéből. Miközben nem tudni, hogy a direktor tudott-e a világméretű csalásról, kiderült: éves fizetése meghaladta a 15 millió eurót a VW-nél. Amúgy nem kétséges, a botrány a teljes német gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, mindenekelőtt azáltal, hogy a többi német vállalatba vetett piaci bizalmat is alááshatja.
Az MTI emlékeztet: a német exportteljesítmény meghaladja a GDP 45 százalékát, ezen belül is kiemelt szerepe van az autóiparnak: minden ötödik német ezen szektornak köszönheti munkáját (a Volkswagen-csoport mintegy 600 ezer embert foglalkoztat), és a gépjárműkivitel tavaly az 1,1 ezer milliárd eurós német áruexport 17,9 százalékáért felelt.
Egyébként az Adevărul szerint a botrány a romániai VW-tulajdonosokat is érintheti, ha a hazai adóhatóság arra kötelezi őket, hogy fizessenek magasabb regisztrációs adót, amelyet részben éppen a károsanyag-kibocsátás alapján állapítanak meg. A napilap által megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik, hogy a különbözetet az autógyártónak kellene állnia, hiszen a gépkocsitulajdonosok jóhiszeműen jártak el autójuk forgalomba iratása során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!