Megindokolta az alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik. Ezekkel az érvekkel indokolja az alkotmánybíróság a május 29-ei határozatát, amelyben megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.
2025. június 12., 12:002025. június 12., 12:00
Az Agerpres hírügynökség által idézett alkotmánybírósági indoklás szerint az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának megalapozatlan közzétételi kötelezettsége sérti az alaptörvénynek a magánélethez való jogot szentesítő 26. cikkét és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét.
Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „az emberi méltóságukat semmibe véve” feldolgozzák a személyes adataikat.
Az ombudsmani hivatal egyik tanácsosa áll amögött, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki ítéletével megszüntette a közhivatalt betöltő személyek vagyonbevallásainak nyilvánosságát.
A bírák szerint azért is sérti a magánélethez való jogot, ha bárki hozzáférhet az állami tisztségviselők részletes vagyoni helyzetéhez, mert így a megszerzett, befektetett vagy megtakarított jövedelmük felhasználási módjából kikövetkeztethetőek a személyes életvitelük jellemzői. Indoklásukban kitérnek arra is, hogy a vagyonnyilatkozatból megismerhető a tisztségviselő családi állapota (beleértve az esetleges válás utáni vagyonmegosztást is), de kiderül a dokumentumból az is, hogy vannak-e gyermekei. Emellett
Az alkotmánybíróság azzal is érvel, hogy az EU 27 tagállama közül csak 10 országban (Belgium, Bulgária, Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia) kötelezik a parlament tagjait vagyonnyilatkozat kitöltésére, és ezek közül csak hétben hozzák nyilvánosságra – részben vagy egészében – ezeket a dokumentumokat.
Nicușor Dan államfő szerint a vagyonnyilatkozatokat titkosító alkotmánybírósági határozat „ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával”.
A bírák emlékeztetnek arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség célja a korrupció megelőzése az állami tisztségviselők vagyongyarapodásának átlátható nyomon követésével. Ám szerintük nincs szükség a vagyonnyilatkozatok közzétételére, mivel az ANI feladata ellenőrizni a tisztségviselők feddhetetlenségét és megelőzni az intézményi korrupciót.
a családtagok vagyonáért nem vonható felelősségre. Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a szülők a törvényes képviselőikként legfeljebb a kiskorú gyermekek nevében tudnak nyilatkozni.
Az alkotmánybíróság szerint szintén a magánélethez való jogot sérti, hogy vagyonnyilatkozatukban az állami tisztségviselőknek a családtagjaik nevét is fel kell tüntetniük a jövedelmük mellett. A bírák ugyanakkor hangsúlyozzák: a jogalkotóknak a törvény megfelelő módosításával lehetővé kell tenniük, hogy az ANI ismerje az állami tisztségviselők házastársának és felnőtt gyermekeinek vagyonára vonatkozó információkat.
Közleményben reagált csütörtök este az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) arra, hogy az alkotmánybíróság törölte a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!