Miközben a Volkswagenről kiderült, hogy nemcsak Amerikában, hanem Európában is meghamisította a dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátását, az autógyártó körüli botrány alapjaiban megrengetheti a német ipar minőségébe és megbízhatóságába vetett bizalmat is.
2015. szeptember 24., 16:502015. szeptember 24., 16:50
Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter csütörtökön közölte, a wolsburgi autóipari vállalat elsimerte: Európában is alkalmazott olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt.
Emiatt most már nem csak a 2 literes, hanem az 1,6 literes dízelmotorral szerelt autók is érintettek a botrányban. Sőt sajtóértesülések szerint a dízel üzemű gépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése nem korlátozódik a Volkswagenre. Az Audi szóvivője csütörtökön megerősítette: a manipulált szoftverekkel ellátott motorokat a német gyártó A1, A3, A4 és A6 modelljeibe is beépítették.
Az Auto Bild német szakfolyóirat előzetesen részleteket közölt a pénteki számában megjelenő írásából, amely szerint az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát.
Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. Bár a BMW, a Daimler és az Opel azt bizonygatja, hogy nem csalt motorjai károsanyag-kibocsátásánál, az X3-assal kapcsolatban érkező negatív hírek hatására a BMW papírja 6 százalékkal zuhant a frankfurti tőzsdén, és esett a Daimler és az autóipari beszállító Continental részvénye is.
Az 1937-ben a náci vezetés által alapított Volkswagen igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öttagú grémiuma szerda óta ülésezik, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére az emisszióhamisítási botrány következményeiről.
Mint arról beszámoltunk, az első „vezéráldozat\" Martin Winterkorn, aki szerdán önszántából mondott le tisztségéből. Miközben nem tudni, hogy a direktor tudott-e a világméretű csalásról, kiderült: éves fizetése meghaladta a 15 millió eurót a VW-nél. Amúgy nem kétséges, a botrány a teljes német gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, mindenekelőtt azáltal, hogy a többi német vállalatba vetett piaci bizalmat is alááshatja.
Az MTI emlékeztet: a német exportteljesítmény meghaladja a GDP 45 százalékát, ezen belül is kiemelt szerepe van az autóiparnak: minden ötödik német ezen szektornak köszönheti munkáját (a Volkswagen-csoport mintegy 600 ezer embert foglalkoztat), és a gépjárműkivitel tavaly az 1,1 ezer milliárd eurós német áruexport 17,9 százalékáért felelt.
Egyébként az Adevărul szerint a botrány a romániai VW-tulajdonosokat is érintheti, ha a hazai adóhatóság arra kötelezi őket, hogy fizessenek magasabb regisztrációs adót, amelyet részben éppen a károsanyag-kibocsátás alapján állapítanak meg. A napilap által megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik, hogy a különbözetet az autógyártónak kellene állnia, hiszen a gépkocsitulajdonosok jóhiszeműen jártak el autójuk forgalomba iratása során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!