tehát nemzetközi, de romániai szinten is sokkal felkészültebbek a bankok.

Ugyanakkor a 2008-as válság számláját még mindig fizetjük, a központi bankok által akkor indított gazdaságélénkítő programok költségeit még nem sikerült maradéktalanul törleszteni, és erre tevődött rá a járvány okozta megtorpanás.

Ennek ellenére Bordás Attila úgy látja, a helyzet nem olyan rossz, jóval kisebb a döccenő, a csökkenés, mint amire számítottak, amitől tartottak. A bankoknak csökkent ugyan a bevételük 2020-ban, de még mindig nyereségesek maradtak, tehát az eddig megtermelt profitból képesek elnyelni az esetleges rossz hitelek költségeit.

A szakember szerint viszont felmerül a kérdés, esetleg túl optimisták a bankok, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és nemzeti bankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság minden szegmense a valós kihívásokkal.

Bordás szerint azonban várhatóan a jelenlegi válság jobban elhúzódik, mint a 2008-as, már azért is, mert akkor a zuhanás is gyorsabb volt.

– részletezte a szakértő.

A jegybank szigora jótékony hatású

Romániában különben a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 564 ezer hitel törlesztését függesztették fel, élve a törvényes lehetőséggel, ezek értéke közel a 42 milliárd lej, ami az összes hitelállomány 15 százaléka. Ezek még nem rossz hitelek, hanem az ügyfelek éltek a felfüggesztés lehetőségével, ám egy részük valószínű később sem tud talpra állni, hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő, aki úgy látja,

Bordás rámutatott: a késésben levő hitelek fedezete romániai viszonylatban 63,5 százalék, míg az Unióban csak 45 százalék, a tőkemegfelelési mutatók is magasabbak az európai átlagnál. További előny meglátása szerint, hogy az elmúlt években Romániában a betétállomány jóval magasabb volt, mint a hitelállomány, tehát sokkal több a megtakarított pénz, mint a kölcsön. „Ennek egy részét a kormány elszívja, de még mindig nyújt egy stabilitást a gazdaságnak, mozgásteret a vállalkozóknak” – fogalmazta meg Bordás Attila, aki szerint

„A válság hatására a cégek egy része elkerülhetetlenül csődbe jut, sok múlik azon, hogy lesz-e akkora vállalkozói kedv, amit a bankok megfinanszírozhatnak, segítve a gazdaság fellendülését” – vallja a bankár.

Szigorodhatnak a hitelezési feltételek

Bordás Attila ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket. Mint hangsúlyozta, ebbe az irányba már történtek lépések, a Román Nemzeti Bank is szorgalmazza, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket ne vegyenek figyelembe, szigorítsák a kockázatelemzést, a vállalkozásoktól is magasabb garanciákat kérjenek. „Jelenleg a pénzpiacon olyan feltételek vannak, hogy olcsóbbak a hitelek, hiszen esik a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M), de mivel a válság kockázatnövekedést generál, ez hosszú távon a hitelek árában is megmutatkozik” – ecsetelte az igazgatóhelyettes. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan indítja a gazdaságélénkítő programokat. „Ezek elviekben működnek, de a vállalkozók még nem láttak pénzt, holott minden nap késedelem növeli a válság súlyosbodásának kockázatát” – hívta fel egyúttal a figyelmet Bordás Attila.