2012. július 12., 15:502012. július 12., 15:50
A CMA listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) júniusi utolsó árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália, Írország és Spanyolország is.
Ezek az eurótagállamok olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb tízes csoportban, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna és Egyiptom.
A CMA szakelemzői szerint a listát vezető Görögország esetében a piac gyakorlatilag biztosra veszi a szuverén törlesztésképtelenség bekövetkeztét, vagyis ennek alapján úgy tűnik, hogy a piaci szereplők szerint az év elején végrehajtott görög államadósság-átrendezés nem sokat javított az ország adóssághelyzetén.
Görögország az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett júniusi utolsó zárószint alapján tízezer bázispontot jóval meghaladó CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának élén. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű görög államkötvényre a névértéknél magasabb középárfolyam ellenében - vagyis több mint tízmillió euróért - kínálnak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak az adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA számítási modellje szerint az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett június végi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 96,7 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves kötvényfutamidő távlatában.
A CMA elemzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a görög CDS-piac - éppen a rendkívüli kockázatok miatt - igen illikvid.
A ház csütörtöki negyedéves kimutatása szerint ugyanakkor Magyarország kikerült a legkockázatosabb tízes mezőnyből, miután azon államadósok közé tartozott, amelyek CDS-árazásai a legnagyobb mértékben csökkentek a második negyedévben. A CMA adatai szerint a magyar CDS-tranzakciók ötéves futamidőre számolt középárfolyama a júniusi utolsó kereskedési napon 497 bázispont volt az utolsó márciusi kereskedési napon mért 544 bázispontos zárószint helyett; ez 8,8 százalékos negyedéves csökkenés.
Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült. Az idei első negyedéves adóskockázati listán is még ebben a csoportban volt, a csütörtökön ismertetett új CMA-összeállításban azonban Magyarország már nem szerepel a legkockázatosabb tíz szuverén adós között.
Az euróövezeti adósságválság ugyanakkor nem tett jót a hagyományosan biztonságos befektetői menedéknek tekintett gazdaságok adóskockázati megítélésének. A második negyedévben az Egyesült Államok CDS-árazásai emelkedtek a legmeredekebben a vizsgált országok között: az amerikai CDS-középárfolyamok az első és a második negyedév vége között 60,8 százalékkal ugrottak meg. Igaz, az amerikai törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusok középárfolyama még így is csak 48 bázispont volt június végén, a második legalacsonyabb a világon Norvégia után.
Jóval kedvezőtlenebb az euróövezeti adóskockázat alapmércéjéül szolgáló Németország megítélése: a német CDS-tranzakciók árazása a második negyedév végén 100 bázispont volt, 36,9 százalékkal magasabb az első negyedév végén mért 73 bázispontnál.
A CMA szakelemzői ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a piacot aggasztja az európeriféria - főleg Spanyolország és Olaszország - esetleg szükségessé váló pénzügyi kisegítésének Németországra háruló potenciális költsége.
A világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, mindössze 31 bázispontos második negyedév végi CDS-díjszabással. Utána az Egyesült Államok és Svájc következik, 48, illetve 52 bázisponttal.
Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svédország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Hongkong, Finnország, Japán és Új-Zéland.
A CMA szakértői az összeállításhoz fűzött elemzésben hangsúlyosan kiemelik, hogy Németország kikerült a legbiztonságosabb államadósok tízes mezőnyéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok