Sikkasztás és pénzmosás gyanújával tartottak szerdán összesen tizenhárom házkutatást a Carpatica Asig Rt. székhelyein, illetve nem hivatalos információk szerint Ilie Carabulea üzletember otthonában a szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztály (DIICOT) ügyészei.
2016. március 02., 20:002016. március 02., 20:00
A Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő igazságszolgáltatási források elmondták, 2014 végen és 2015 elején – miután a Carpatica Asig anyagi helyzete megromlott, és nem teljesítette a fizetőképességi elvárásokat – Oprea Carabulea, Daniel Micu, Georgeta Crideanu, Ana Popa és Angela Toncescu szervezett bűnözői csoportot hozott létre olyan bűncselekmények elkövetése céljával, amelyek révén meg akarták védeni a Carpatica Asig pénzügyi érdekeit.
Meg akarták előzni például, hogy felfüggesszék a romániai biztosítási piacon megszerzett működési engedélyüket. Az ügyészek azt gyanítják, hogy mindazok, akik a társaságon belül vezetői tisztséget töltöttek be, halogatták a leltár eredményeinek feljegyzését, hogy kijátszszák a Pénzügyi Felügyeletnek (ASF) a romániai biztosítási piacra vonatkozó szabályait.
A News.ro hírügynökség eközben úgy értesült: Ilie Carabulea a saját fiát vehette rá arra, hogy létrehozza az említett csoportosulást. Több egybehangzó forrás azt állítja, a DIICOT ügyészei szerint fennáll az alapos gyanú, hogy a bűncselekmények elkövetésében érintett a biztosítótársaság informatikai osztálya is, amely megmásíthatta a vállalat pénzügyi helyzetét, fiktív tételeket könyvelve el, megváltoztatva a káralapot jelentő összegeket, vagy éppen nullásokat vágva le bizonyos summák végéről. Az előzetes bejelentések alapján összesen huszonhét személyt állítottak elő kihallgatásra a DIICOT nagyszebeni székhelyére.
Az ügy egyébként nem új keletű. 2014 januárjában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vette Ilie Carabulea nagyszebeni üzletembert, a Carpatica biztosítótársaság egyik tulajdonosát, Marian Mîrzacot, a biztosító volt vezérigazgatóját és Radu Mustăţeát, aki korábban szintén tagja volt a Carpatica vezetőtanácsának. Mîrzac jelenleg a pénzügyi szervezetek felügyeletének (ASF) munkatársa, míg Mustăţea a romániai gépjármű-biztosítókat felügyelő iroda igazgatója.
A korrupcióellenes hatóság megállapította, hogy Carabulea, Mîrzac és Mustăţea – más személyekkel együtt – 2013-ban több ízben is törvénytelenül járt el annak érdekében, hogy a biztosítótársaságok működését felügyelő ASF a tapasztalt kihágások ellenére kedvező jelentést készítsen a Carpatica tevékenységéről. Ilie Carabulea később több személyt is megvesztegetett azért, hogy Mîrzac vezető tisztséget kapjon az ASF-nél, miután pedig ez megtörtént, ez utóbbi számos alkalommal csúszópénzt adott, illetve fogadott el annak érdekében, hogy megakadályozza a Carpatica működési engedélyének felfüggesztését. A biztosító védelméért cserébe Mîrzac egy Audi A8-as típusú gépkocsit és közel kilencezer euró készpénzt kapott.
A nyomozásból annak idején az is kiderült, hogy az illegális együttműködés nyomán a két intézmény titkos információkat közölt egymással, így a Carpatica hamis adatok alapján továbbra is a piacvezető biztosítótársaságok között volt. A törvénytelen eljárásban az ASF és a Carpatica más vezető beosztású munkatársai is részt vettek, a DNA összesen 11 személyt hallgatott ki, ugyanakkor bűnvádi eljárást indított többek között Laura Chiţoiu, az ASF egyik irodavezetője ellen.
Átveheti a Nextebank a Carpatica Kereskedelmi Bankot
Jóváhagyta a Versenytanács a tranzakciót, így a Nextebank felügyelete alá kerül a Carpatica Kereskedelmi Bank (BCC). A testület szerint nem merülnek fel gondok a piaci verseny tekintetében – tájékoztatott szerdán a BCC. A Nextebank február végén jelentette be, hogy megkapta a jóváhagyást a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a Carpatica Kereskedelmi Bank átvételéhez, így azt a 45,2 százalékos részvénypakettet, ami nem a BCC tulajdonában van, papíronkénti 0,105 lejes áron vásárolja meg, ennyit adott egyébként januárban az Ilie Carabulea és másik négy részvényes által birtokolt részvényekért is.
Mint beszámoltunk, Ilie Carabulea üzletember és a Carpatica Kereskedelmi Bank további négy részvényese január végén jelentette be összehangoltan, eladják BCC-kötvényeik 20 százalékát a Nextebanknak, amely egy jövőbeni tőzsdei jegyzést követően hamarosan többségi részvényessé válik. Az értékpapírokat egyébként a BCC vezetősége azt követően ajánlotta fel a Nextebanknak, hogy az amerikai JC Flowers alap úgy döntött, nem jegyezteti be magánbefektetés keretében.
Az év elején közölt adatok szerint a Carpatica Kereskedelmi Bank a tavalyi év során felére csökkentette nettó veszteségét, 169,5 millió lejről 85,43 millióra, aktívái pedig 4,7 százalékkal, mintegy 3,1 milliárd lejre csökkentek. 2014 végén a szebeni bank 3,25 milliárd lejnyi aktívákkal rendelkezett, nettó vesztesége pedig elérte a 169,5 millió lejt.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!