Fotó: Agerpres
2011. szeptember 08., 09:152011. szeptember 08., 09:15
Az euróövezeti pénzügyminiszterek és jegybankelnökök – egy közelálló forrás tegnapi nyilatkozata szerint – egy hétfői brüsszeli találkozón arról döntöttek, hogy e hónap végéig határoznak az EFSF kiterjesztéséről, és ebbe a folyamatosan garanciákat követelő Szlovákia is beleegyezett. Az euróövezeti országok július 21-ei csúcstalálkozóján tárgyalt egyezménytervezet alapján az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hiteleinek kamatait a jelenlegi 4,5-5,8 közötti szintről 3,5 százalék körüli szintre csökkentik, a futamidőt pedig megduplázzák, 7,5 évről 15 évre emelik. Az EFSF továbbá az IMF hiteleinek mintájára elővigyázatossági kölcsönt is nyújthat, vagyis kisegíthet olyan euróövezeti tagországokat, amelyek nincsenek akut finanszírozási válságban, de a tendenciák arra utalnak, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek. Az EFSF a bankok feltőkésítésében is részt vállalhat kormányoknak nyújtott hitelek révén, és a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.
Eközben tegnap a német alkotmánybíróság sorsdöntő ítéletet hozott az euróövezet megmentésének érdekében: a korábbi aggodalmak ellenére nem nyilvánította alkotmányellenesnek a tavaly elfogadott görög-, illetve euróövezeti mentőcsomagot. A bíróság ugyanakkor a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy a német parlament számára a jövőben hasonló mentőcsomagok kidolgozásakor, illetve jóváhagyásában az eddiginél nagyobb beleszólást kell biztosítani. Angela Merkel kancellár a Bundestagban tegnap elhangzott, a karlsruhei bírói testület állásfoglalását követő beszédében úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság a két tavalyi mentőcsomagot támogató határozatával teljes mértékben kormánya európolitikájának helyességét erősítette meg. Merkel kiemelte, hogy az alkotmánybíróság egyformán szót emelt az egyéni felelősség és a szolidaritás, továbbá a parlament abszolút beleszólási joga mellett. A kancellár úgy értékelte, hogy kormánya éppen ezt az utat követi. Mint hangsúlyozta, országa megerősödve került ki az elmúlt évek gazdasági, illetve pénzügyi válságából. „Mindennek alátámasztására azt hozta fel, hogy nincs jele recessziónak, Németország ismét az Európai Unió növekedési motorja” – emelte ki. Hozzátette: Németországnak „jól megy”, a koalíció az első két évben jó munkát végzett, fő választási ígéreteit tartani tudta: a munkanélküliek száma 3 millió alá csökkent, a német államháztartás hiánya az idén a GDP 1,5 százalékát érheti el, a 3 százalékos maastrichti küszöbérték felét. Ugyanakkor a GDP 83 százalékát kitevő német államadósság még mindig messze felette van a 60 százalékban maximált maastrichti kritériumnak.
Merkel ennek ellenére rendkívüli kihívásokról beszélt. Első helyen az euró stabilizálását említette. Az euró több mint egy valuta – fogalmazott a kancellár, aki szerint az euró az egységes Európa garanciája. Megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az euró kudarca Európa kudarcát jelentené. „Ezt pedig nem engedhetjük meg” – tette hozzá. A német kancellár a legfőbb problémának Görögország és több más ország eladósodását nevezte. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez az eladósodás nem évek, hanem évtizedek hibás filozófiájának a következménye. Ennek kapcsán hangsúlyozta a szolidaritás szükségességét, de leszögezte, hogy mindez nem helyettesítheti az egyéni felelősséget. Az adósságválság lehetséges megoldásával kapcsolatban a kancellár ismét elutasította a közös euróövezeti kötvény bevezetését. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez a válság megoldásának teljes mértékben elhibázott útját jelentené, és egy „adósságunióba” vezetne.
Angela Merkel úgy vélte, hogy a jövőben „még több” és „még stabilabb” Európa szükséges. Ennek érdekében azonban ésszerű és helyes politika kell, és nem utolsósorban bátor döntésekre van szükség – fogalmazott a kancellár, utalva az uniós szerződések módosításának lehetőségére is. „Mindez többé nem jelenthet tabut” – érvelt Merkel, közvetve megengedhetetlennek nevezve, hogy egy ország – Görögország – az egész euróövezetet veszélyeztethesse. A kancellár szerint a Lisszaboni szerződés nem tartalmaz semmifajta mechanizmust az ilyen válságok kezelésére. Felvetette annak lehetőségét is, hogy a stabilitási és növekedési paktumot sorozatosan megsértő országok ellen az Európai Bíróság előtt tehessenek panaszt.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.