Antal Lóránt
Fotó: Miért
Önálló szakmai szervezetet alapítana a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) az erdélyi magyar fiatal vállalkozók számára, amely ellátná az érdekvédelmi képviseletüket, az alapvetően ifjúságpolitikával foglalkozó szervezetnek ugyanis nincs rá kapacitása, hogy kizárólag velük foglalkozzon – tudtuk meg többek közt a MIT és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) május 24–26. között Kolozsváron Vállalkozz rá! címmel megtartott konferenciájának nyitórendezvényén.
2017. május 25., 23:152017. május 25., 23:15
Ezzel a címmel második alkalommal tartanak hasonló rendezvényt, korábban Budapesten találkoztak a fiatal vállalkozók. Nem véletlen, hogy az esemény szakmai partnere egyébként a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ).
Antal Lóránt, a Miért elnöke szerint az erdélyi magyar fiatal vállalkozók számára elsősorban kapcsolatteremtésre és tapasztalatcserére ad lehetőséget a konferencia. „Olyan tapasztalatokat tudnak megosztani egymással, amelyekből kiindulva akár törvényalkotási kezdeményezések születhetnek. A politikum akkor tud jó törvényeket alkotni, ha kikéri az érintettek véleményét” – magyarázta.
Hozzáfűzte: a fiatal vállalkozók tanácsa arra lesz hivatott, hogy
Mint részletezte, azt tapasztalták, hogy a fiatal vállalkozókat a pályázati és egyéb üzleti lehetőségeket ismertető információk érdeklik, ezért is lényeges hálózatba kacsolni őket, hogy könnyebben hozzáférjenek a számukra fontos információkhoz.
Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke ugyanakkor elmondta: a budapesti konferencián a bürokrácia csökkentése volt a fiatal vállalkozók legfontosabb igénye, ezért olyan javaslattal álltak elő, hogy akár 24 óra alatt is be lehessen jegyeztetni egy vállalkozást. Ezenkívül egy olyan Kárpát-medencei érdekvédelmi ernyőszervezetet hoznának létre, amely
Kitért arra is, hogy a konferencián elsősorban az informatikai, mezőgazdasági és kommunikációval foglalkozó cégek képviseltetik magukat a legnagyobb arányban.
Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke eközben a fiatal vállalkozók társadalmi felelősségéről értekezett. Mint kifejtette, a következő évtizedben a technológia fejlődése miatt világszerte akár egymilliárd, ma még hétköznapinak számító munkahely is megszünhet, ezt a problémát orvosolhatják részben kreativitásukkal, újításaikkal a fiatal vállalkozók.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!