Egyre bizonyosabbá válik, hogy a romániai kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) rendszer rendkívül hiányos és sérülékeny, ennek nyomán pedig az autótulajdonosoknak a kötvények drágulására kell számítaniuk.
2015. október 28., 17:402015. október 28., 17:40
A Capital.ro gazdasági hírportál összeállításában rámutatott: a legnagyobb probléma, hogy a piacvezető biztosítótársaságok túl olcsón árulták a kötelező kötvényeket, a rendszer pedig egy idő után nem volt kifizetődő számukra, ezért összeomlottak a teher alatt.
Az első komolyabb figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ágazat nem működik kielégítően, az év elején a biztosítóknál végzett stresszteszt volt, amelynek nyáron nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festettek a piacról. Úgy tűnt ugyanis, hogy például természeti katasztrófa esetén a biztosítótársaságok a kártérítéseknek csak kis részét tudnák kifizetni az ügyfeleknek.
Ezt követte az évekig a szektort fölényesen vezető Astra ellen indított csődeljárás, nemrég pedig a – szintén a túlságosan alacsony áraknak köszönhetően – második számú piacvezető, az Euroins ellen is fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek. Az ország harmadik legnagyobb társaságaként számon tartott Carpatica ellen már tavaly szeptember óta zajlik ez az eljárás. A Capital.ro megjegyzi: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) stressztesztjén mindhárom vállalkozás elbukott.
Ára van az olcsóságnak
Szakértők szerint nem véletlen, hogy az évekig a legolcsóbb kötelező gépjármű-biztosítást kínáló cégek küzdenek a legkomolyabb pénzügyi nehézségekkel. Az év első felében a legtöbb RCA-t, az összes kötvény 20,48 százalékát, az Euroins adta el, a Carpatica 13,73 százalékon állt, az Astra részesedése pedig 19,63 százalékos volt – a három biztosító a piacnak több mint felét fedte le. Az összeállításból az is kiderült, hogy ezeknél a cégeknél lehetett legolcsóbban kötvényt vásárolni: a Carpaticánál a legkevesebbe kerülő, egy éves RCA 262 lej volt, az Euroinsnál ugyanezért 297 lejt kellett fizetni, míg az Astra ügyfeleitől 319 lejt kértek el.
Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy az ASF-hez az Astra és az Euroins miatt érkezett a legtöbb panasz a kliensektől. A szakemberek úgy vélik: mindez kérdésessé teszi a jelenlegi kötelezőbiztosítási-piac fenntarthatóságát. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy az állampolgárok minél olcsóbb kötvényt szeretnének vásárolni, de felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani rendszer nem sokáig működhet.
Az Astra ellen indított csődeljárás nyomán nagyon sok ügyfél került nehéz helyzetbe. A klienseknek elméletileg a Biztosítási Garanciaalap (FGA) fizeti ki a kártérítéseket, az intézmény már át is vette a biztosítótársaság szerződéseit, iratcsomóit. Az Astrának mintegy kétmillió autótulajdonossal volt szerződése, ehhez pedig még hozzájön 57 ezer olyan ügy, amelyben a biztosítónak kellene fizetnie a kárért.
Egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kliensek és az autószervizek mikor kaphatják meg pénzüket, a garanciaalap ugyanis nem kezdheti meg a kifizetéseket, amíg jogerős ítélet nem születik az Astra ügyében. Az ASF ugyan már két hónapja hivatalosan is bejelentette, hogy a társaság csődbe ment, ezt azonban egy bíróságnak is jóvá kell hagynia, az erről szóló tárgyalást pedig október végéig halasztották.
Megvennék az Astra portfolióját
A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak eközben biztosítópiaci források úgy nyilatkoztak, hogy három külföldi beruházó is érdeklődik az Astra portfoliójának átvétele iránt. A piacvezetői pozícióra állítólag a lengyel PZU biztosítási csoport, a kínai Fosun és egy meg nem nevezett amerikai alap is igényt tartana. A PZU és a Fosun illetékesei már nyáron is tárgyaltak az Astra vezetőivel, amikor még úgy tűnt, hogy elkerülhető a csődeljárás.
Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság vezetője szerint azonban az egyeztetések abbamaradtak, mert a romániai biztosítótársaság vezetői túl sok pénzt kértek a potenciális befektetőktől a tőkeemelésért. A lengyel és a kínai csoport mellett további három vállalat is hajlandó lett volna akkor beruházni az Astrába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!