2011. december 02., 06:302011. december 02., 06:30
„Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést” – hangsúlyozta Rehn. Hozzátette: két főbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tűzfalat, hogy ezzel egy időben tovább erősítsük a gazdasági kormányzást.
December 9-én Brüsszelben tartja következő állam- és kormányfői találkozóját az Európai Unió, és ezen a tervek szerint ismét tárgyalnak azokról a lépésekről, amelyeket az adósságválság enyhítése érdekében tehet a szervezet. Rehn szerint a válság idején jó együttműködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) „jelentős szerepet” játszott eddig a válságkezelésben.
A találkozón megvitatták az Európai Bizottság múlt héten bejelentett újabb terveit a gazdasági fegyelem további szigorítására. A résztvevők általánosságban üdvözölték a megfogalmazott törekvéseket. A várakozásoknak megfelelően megoszlott a miniszterek véleménye a közös euróövezeti kötvények lehetséges szerepével kapcsolatban. A végrehajtó testület erre is terjesztett be elképzeléseket, de döntés egyelőre nem várható a témában.
Rehn szerdán nem zárta ki az esetleges uniós szerződésmódosítást sem, amelyről a következő EU-csúcstalálkozón várhatóan újra szó esik. Megismételte azonban azt a bizottsági álláspontot, hogy előbb meg kellene várni, milyen hatásuk lesz az eddig meghozott döntéseknek. Foglalkozott ez utóbbi kérdéssel szerdán tartott heti ülésén az Európai Bizottság teljes testülete is. Egy szóvivő elmondta, a biztosok úgy ítélik meg, hogy a szerződésmódosítás általánosságban véve a tagországok közös eltökéltségét támaszthatná alá az euró fenntartására.
Megszavazta az Európai Parlament az Európai Unió jövő évi költségvetését. A tervezett kiadások szintjén 129,1 milliárd eurós büdzsé az uniós országok összesített bruttó össztermékének 0,98 százalékára rúg, az ideihez képest 1,86 százalékos növekedést jelent. Bár az EP eleinte ennél jóval nagyobb kiadásbővülés mellett kardoskodott, a nemzetközi gazdasági válság szorítását és a takarékosság szükségességét figyelembe véve végül beleegyezett a mérsékeltebb emelkedésbe. Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács szerdán, a pénzügyminiszterek találkozóján hagyta jóvá a költségvetésről szóló jogszabályt, amelyről a két intézmény tárgyalódelegációja már a múlt hónap közepén megállapodásra jutott. A miniszterek úgy fogalmaztak: a kompromisszum megtalálta a helyes arányt a büdzsé mértékének – a tagországok konszolidációs erőfeszítéseit is segítő – korlátozott emelése, valamint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló intézkedések finanszírozása között. A jövő évi büdzsében az ideinél egymilliárd euróval több, közel 44 milliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós kiadásokra. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra, valamint piaci intézkedésekre szintén csaknem 44 milliárd eurót szánnak az Unióban. Elfogadott egyébként a pénzügyminiszterek érintett csoportja szerdán egy jelentést is arról, hogyan lehetne javítani az adóügyi együttműködést az uniós versenyképességi paktumhoz (Euró Plusz) csatlakozott országok között. A dokumentum szerint – amelyet decemberben az uniós állam- és kormányfői tanács is megvitat – a 23 érintett EU-tagországnak olyan témákról kellene közös gondolkodást kezdeniük, mint az ártalmas gyakorlatok elkerülése, a bevált tapasztalatok cseréje, az adócsalás és -megkerülés elleni fellépés, a nemzetközi koordináció. |
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.