Olli Rehn: az euróövezeti válságkezelés kritikus tíz nap előtt áll

„Az euróövezeti válságkezelés kritikus tíz nap előtt áll. A döntéshozóknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében meggyőző pénzügyi tűzfalat húzzanak fel, és erősítsék a gazdasági kormányzást” – jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, gazdasági és pénzügyi biztosa szerdán Brüsszelben, az európai uniós tagállamok pénzügy- és gazdasági miniszteri (ECOFIN) találkozója előtt.

Krónika

2011. december 02., 06:302011. december 02., 06:30


 „Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést” – hangsúlyozta Rehn. Hozzátette: két főbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tűzfalat, hogy ezzel egy időben tovább erősítsük a gazdasági kormányzást.

December 9-én Brüsszelben tartja következő állam- és kormányfői találkozóját az Európai Unió, és ezen a tervek szerint ismét tárgyalnak azokról a lépésekről, amelyeket az adósságválság enyhítése érdekében tehet a szervezet. Rehn szerint a válság idején jó együttműködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) „jelentős szerepet” játszott eddig a válságkezelésben.

A találkozón megvitatták az Európai Bizottság múlt héten bejelentett újabb terveit a gazdasági fegyelem további szigorítására. A résztvevők általánosságban üdvözölték a megfogalmazott törekvéseket. A várakozásoknak megfelelően megoszlott a miniszterek véleménye a közös euróövezeti kötvények lehetséges szerepével kapcsolatban. A végrehajtó testület erre is terjesztett be elképzeléseket, de döntés egyelőre nem várható a témában.

Rehn szerdán nem zárta ki az esetleges uniós szerződésmódosítást sem, amelyről a következő EU-csúcstalálkozón várhatóan újra szó esik. Megismételte azonban azt a bizottsági álláspontot, hogy előbb meg kellene várni, milyen hatásuk lesz az eddig meghozott döntéseknek. Foglalkozott ez utóbbi kérdéssel szerdán tartott heti ülésén az Európai Bizottság teljes testülete is. Egy szóvivő elmondta, a biztosok úgy ítélik meg, hogy a szerződésmódosítás általánosságban véve a tagországok közös eltökéltségét támaszthatná alá az euró fenntartására.
 

Elfogadták az EU büdzséjét

Megszavazta az Európai Parlament az Európai Unió jövő évi költségvetését. A tervezett kiadások szintjén 129,1 milliárd eurós büdzsé az uniós országok összesített bruttó össztermékének 0,98 százalékára rúg, az ideihez képest 1,86 százalékos növekedést jelent. Bár az EP eleinte ennél jóval nagyobb kiadásbővülés mellett kardoskodott, a nemzetközi gazdasági válság szorítását és a takarékosság szükségességét figyelembe véve végül beleegyezett a mérsékeltebb emelkedésbe. Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács szerdán, a pénzügyminiszterek találkozóján hagyta jóvá a költségvetésről szóló jogszabályt, amelyről a két intézmény tárgyalódelegációja már a múlt hónap közepén megállapodásra jutott. A miniszterek úgy fogalmaztak: a kompromisszum megtalálta a helyes arányt a büdzsé mértékének – a tagországok konszolidációs erőfeszítéseit is segítő – korlátozott emelése, valamint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló intézkedések finanszírozása között.

A jövő évi büdzsében az ideinél egymilliárd euróval több, közel 44 milliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós kiadásokra. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra, valamint piaci intézkedésekre szintén csaknem 44 milliárd eurót szánnak az Unióban. Elfogadott egyébként a pénzügyminiszterek érintett csoportja szerdán egy jelentést is arról, hogyan lehetne javítani az adóügyi együttműködést az uniós versenyképességi paktumhoz (Euró Plusz) csatlakozott országok között. A dokumentum szerint – amelyet decemberben az uniós állam- és kormányfői tanács is megvitat – a 23 érintett EU-tagországnak olyan témákról kellene közös gondolkodást kezdeniük, mint az ártalmas gyakorlatok elkerülése, a bevált tapasztalatok cseréje, az adócsalás és -megkerülés elleni fellépés, a nemzetközi koordináció.



 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból