Részben a zöldenergia-előállítás romániai szubvenciója miatt olcsóbb a hazai termelésű villanyáram Magyarországon, mint Romániában. A hazai fogyasztók számára előnytelen helyzet azután alakult ki, hogy Románia csatlakozott a cseh–szlovák–magyar villamosenergia-piachoz, ahol Magyarország drágábban exportálja Romániának az innen olcsón importált áramot.
2015. október 14., 19:102015. október 14., 19:10
2015. október 14., 19:112015. október 14., 19:11
Egyértelműen Románia hátrányára vált, hogy – a Transelectrica szolgáltatón kereszül – egy évvel ezelőtt rácsatlakozott a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacra. A hatékonyabb kereskedést és kapacitásfelosztást lehetővé tévő, az európai belső villamosenergia-piac kialakítását célzó összefogásból jelenleg Magyarország húzza a hasznot. Az anyaországi energetikai cégek ugyanis viszonylag olcsón vásárolnak Romániában termelt nap- és szélenergiát, amelyet aztán a közös árampiacon keresztül magasabb áron értékesítenek a romániai szolgáltatóknak.
Mindez részben a négy ország energiapiaca összekapcsolásának elvével magyarázható, miszerint a legolcsóbb villamosenergiát a legjobb árkínálatot felmutató ország piaca felé irányítják, márpedig a cseh, a szlovák és a magyar piacon olcsóbb a villamos energia, mint nálunk. Ráadásul a másnapi árambörze működési mechanizmusa abban áll, hogy az az ország, ahol a villanyáram ára magasabb, importőrré válik, míg az exportálhat, ahol az ár alacsonyabb.
Az egyetlen romániai energiabörzét működtető OPCOM szerda déli adatai szerint a hazai villamos energia ára volt a legolcsóbb a térségben: miközben egy megawattóra nálunk 54,12, addig Magyarországon és Szlovákiában 60,03, míg Csehországban 58,50 euróba került. Beszédes adat az is, hogy miközben Románia tavaly nettó energiaexportőr volt, a behozatal volumene idén a tavalyi tízszeresére ugrott: a bukaresti statisztikai hivatal adatai szerint az év első hét hónapjában 2,1 millió megawattóra villamosenergiát importáltak az országba.
Hozzá kell tenni, hogy ugyanebben az időszakban közel 55 százalékkal, 5,7 millió megawattórára nőtt a román kivitel 2014 első hét hónapjához viszonyítva, és az export volumene közel háromszorosa volt az importénak.
Márpedig a külföldön értékesített román energiamennyiség szinte teljes egészét megújuló energia teszi ki, mivel az így előállított villanyáram a legolcsóbb, ezáltal a legversenyképesebb is. Többek között ez a magyarázat arra is, hogy a nap- és szélerőműveket működtető befektetőktől a viszonteladók által felvásárolt zöldenergiát előszeretettel exportálják.
A másik nyomós ok ennek az energiának az állami támogatása a zöldbizonylatok révén – vagyis ezt az energiaipart gyakorlatilag a romániai energiafogyasztók szubvencionálják. A megújuló energiát előállító társaságok minden egyes megtermelt megawattóra után meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthetnek, amelyeket az áramszolgáltatók kötelesek megvásárolni. A szélenergia után fél, míg a napenergia után három zöldbizonylat jár megawattóránként, ugyanakkor a zöldbizonylat ára 27 és 55 euró között mozog, mindemellett a szél- és naperőműveket működtető cégek a szabadpiaci áron értékesítik a megtermelt villamosenergiát.
Ezeket a körülményeket használja ki tehát Magyarország, amikor a hazai cégektől alacsonyabb áron felvásárolt zöldenergiát később drágábban Romániába exportálja a másnapi kereskedésű villamosenergia-piacon keresztül. Erre a jelenségre amúgy már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet az Oltenia energetikai vállalat, azzal vádolva az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságot (ANRE), hogy ennek a gyakorlatnak a tolerálásával mérhetetlen károkat okoz a hagyományos energiát előállító romániai vállalatoknak.
Egyébként ennek az import-export kereskedésnek leginkább a romániai fogyasztók látják a kárát, hiszen annak ellenére, hogy az áram egy részét Magyarország Romániától vásárolja, az anyaországi lakosságnak kevesebbet kell fizetnie a villamos energiáért, mint nálunk. A Maszol.ro portál a napokban arról cikkezett, hogy a Romániában megtermelt villamos energia harmadik legnagyobb vásárlója Magyarország, amely a román kivitel egyötödét vette meg az év első felében; a hazai áram első számú felvevő piaca amúgy Bulgária, a második Szerbia.
A portál az Eurostat adatait idézve megírta, hogy az idei első fél évben a romániai háztartások átlagosan 0,13 eurót fizettek egy kilowattóra áramért, míg Magyarországon 0,11 eurót. Mivel egy átlagos romániai háztartás havonta 200 kilowattóra áramot használ, ami éves szinten 48 euró pluszkiadást jelent, a hazai jövedelemszintet figyelembe véve ez nem elhanyagolható összeg. A Maszol emlékeztet: miközben egy évtizeddel korábban a térség országaihoz képest még Romániában volt olcsóbb a háztartási villamos energia, 2012 óta Magyarországon – többek között a rezsicsökkentés miatt – 27 százalékkal csökkent az áram ára, miközben Romániában 24 százalékkal drágult.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!