2008. április 25., 00:002008. április 25., 00:00
A Kaszpi-tengeri kõolaj Nyugat-Európába történõ szállítására hivatott Konstanca–Trieszt vezeték megépítésében román részrõl az Oil Terminal és a Conpet, Horvátországból a Janaf és Szerbiából a Transnafta cég vesz részt. Az egyezmény aláírásánál hiányoztak Olaszország és Szlovénia illetékes vezetõi, e két ország ugyanis még nem jelölte ki, hogy mely cégekkel vesznek részt a projekt kivitelezésében. Vlagyimir Vrankovics, a horvát vállalat ügyvezetõ vezérigazgatója azonban leszögezte: Olaszország és Szlovénia nélkül nem lesz vezeték. Viorel Palasca, a román gazdasági minisztérium államtitkára elmondta: azt várják, hogy Olaszországban alakuljon meg az új kormány, de szerinte függetlenül attól, hogy Róma kijelöli-e majd a részt vevõ céget vagy sem, a terv megvalósítása folytatódhat. A Konstanca–Trieszt olajvezetéket tervezõ részvénytársaságot várhatóan 45 nap múlva jegyzik be Londonban. Társadalmi tõkéjét 2100 részvény alkotja, a projektben résztvevõ országok egyenlõ részben ellenõrzik a részvényeket. A társaság legfõbb feladata az lesz, hogy népszerûsítse a projektet további beruházók bevonása érdekében. A román államtitkár elmondta: tárgyalt Kazahsztán és Azerbajdzsán illetékeseivel is, akik jelezték, hogy országuk érdekelt a tervben akár nyersanyagszállítóként, akár beruházóként. Mihai Lupu, a román Oil Terminal vezérigazgatója elmondta: a Világbankkal közremûködve elkészítették már a megvalósíthatósági tanulmányt. Eszerint a vezeték képes lesz évente 60 millió tonna olajat szállítani. Megépítését a 2009 és 2013 közötti idõszakra tervezik, költségeit 2,9–3,3 milliárd euróra becsülik. Lupu szerint a legnehezebb feladat a vezeték nyomvonalán lévõ telkek kisajátítása lesz.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok