Fotó: Krónika
A megfontolatlan építkezések viszik csődbe a turizmust
A turisztikai szakértők úgy látják, hogy a szállodák java része az új, sokszor megfontolatlan építkezések miatt megy csődbe, a bevételek visszaesése és az adósságok felhalmozódása miatt kénytelenek a tulajdonosok „bezárni a boltot”. Az eladásra kínált szállodák pedig csak ritka esetben találnak új tulajdonosra. A szakemberek vészjóslóan azt vetítik elő, hogy Bulgária hamarosan Spanyolország sorsára juthat, ahol a csődbe ment szállodákat végül az államnak kellett felvásárolnia, valamennyit lebontatták, helyükön pedig parkokat, zöldövezeteket alakítottak ki. A bolgár kormány úgy próbálja megelőzni a problémát, hogy az idei év eleje óta szigorúan szabályozza, hogy egyes vidékeken legtöbb hány szálloda épülhet.
Nem ragadós a bolgár példa?
„A bolgár tapasztalatnak leckeként kell szolgálnia a romániai beruházóknak is, hisz rámutat, hová vezethetnek az ész nélküli építkezések” – nyilatkozta Traian Bădulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselője. Ám hozzátette: egyelőre nem kell attól tartani, hogy hasonló helyzet alakulhat ki a Fekete-tenger romániai partszakaszán. Ugyanis a turisztikai szakember úgy látja, a bolgárok vesztét főleg az okozta, hogy túlzott mértékben függtek a külföldi turistáktól. Tavaly ugyanis több németországi és ausztriai utazási iroda döntött úgy, hogy nem utaztat többé a bolgár tengerpartra, s az idei visszaesés jórészt ennek tudható be. „Miközben nálunk a turisták 90 százaléka hazai, addig a bolgároknál átlagban a nyaralók 90 százaléka külföldről érkezik” – közölte Bădulescu. Az építési boom okozta csődök kapcsán pedig megjegyezte, nem hiszi, hogy ez a példa érvényes lenne Romániára, mivel itt főként a már meglévő szállodákat renoválták, s kevésbé volt jellemző a fejetlen építkezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok