Noha globális szinten a száz százalékosan elektromos autók a teljes járműpiacnak egyelőre az egy százalékát sem teszik ki, szakérők szerint az alternatív energiaforrással működő gépkocsik eladása fokozatosan, meglehetősen nagy mértékben növekszik, így néhány éven belül fellendülhet az ágazat.
2016. március 16., 13:502016. március 16., 13:50
2016. március 16., 15:202016. március 16., 15:20
Az elektromos autókat is kínáló Autovit.ro hirdetésportál a témában a romániai és a világpiacra is vonatkozó elemzést készített, amelyben a szektor várható alakulásáról és a sikerhez szükséges tényezőkről is beszámolnak.
Mint kiderült: a villanymotorral meghajtott járművek 2009–2010 körül kezdtek megjelenni a piacon, jelenleg pedig Európában mintegy húszféle, míg más kontinenseken ennél jóval több típust árulnak. Hat-hét évvel ezelőtt az ágazatban tevékenykedő vállalatok rendkívül optimisták voltak, óriási eladásokra számítottak – a siker ugyan azóta is várat magára, de az elmúlt időszakban jelentős mértékben fejlődött a technológia, ami szakértők szerint a piac növekedéséhez fog vezetni. Tavaly az elektromos autók globális piaci részesedése 1 százalék alatti volt, de 2014-hez képest az eladások 60 százalékkal emelkedtek.
A Bloomberg nemrég olyan felmérést közölt, amely szerint 2022-től a villanymotorral működő gépkocsik olcsóbbak lesznek, mint a belső égésű motor által hajtott autók, amennyiben a vásárlási árat, valamint a fenntartási és javítási költségeket is figyelembe vesszük. Az elemzők szerint ez az egyre olcsóbb, és egyre hoszszabb élettartamú akkumulátoroknak köszönhető. Jelenleg egy alternatív meghajtású autó gyártási kiadásának egyharmadát teszi ki az elem, de a költség 2010 óta 65 százalékkal esett vissza.
Egyelőre azonban az elektromos járművek jóval drágábbak, mint hagyományos társaik: egy új kisautó 25–30 ezer euróba kerül, míg egy ugyanilyen felszereltségű, de üzemanyaggal működő gépkocsi 15 ezer euró, használtan pedig ennél jóval olcsóbban, néhány ezer euróért hozzá lehet jutni. Az Autovit.ro szakértői szerint az ágazat felvirágoztatása érdekében a kormánynak nagyobb támogatást kellene nyújtania, ebben Norvégia, Dánia, Hollandia és Kína jár élen.
Az Európában forgalmazott alternatív gépkocsik közül a Tesla Model S a legdrágább, 65 ezer euró, egy Volkswagen e-Golfot és egy BMW i3-at 30 ezer euróért árulnak, míg egy Nissan Leaf, egy Renault ZOE és egy Citroen C-Zero 20–23 ezer euróba kerül. 2015 végén a Nissan Leaf volt a legnépszerűbb elektromos autó, hat év alatt globális szinten több mint 200 ezer darabot adtak el belőle, míg Tesla Model S típusú gépkocsit 100 ezren vásároltak, a BMW pedig 40 ezer járművet adott el. A villanymotorral hajtott autók egyik legnagyobb hátránya továbbra is az, hogy már 100–150 kilométerenként, hideg időben gyakrabban újra kell ezeket tölteni. E tekintetben a Tesla járműve a „bajnok”, amely egyetlen töltéssel 400 kilométer is haladhat, de ezért sokat is kell fizetni.
Az EU-ban tavaly 47 százalékkal emelkedett az elektromos autók eladása 2014-hez képest. Az autóvásárlóknak Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában biztosítják a legkomolyabb állami támogatást: a sofőrök 7–10 ezer eurós szubvencióban is részesülhetnek. Emellett például Norvégiában az is segítette az ágazatot, hogy az adók miatt a más típusú járművek drágábbak, az ország ugyanakkor olcsón állít elő elektromos energiát, és csak a fővárosban közel ezer töltőállomás működik – tízszer több, mint egész Romániában.
Nálunk még „gyerekcipőben jár” a villanymotoros autók piaca: 2014-ben kevesebb mint havi egy ilyen járművet vásároltak, tavaly havonta három darab kelt el. Románia azonban csak pár éve biztosít támogatást, a sofőröket a kevés töltőállomás is elijeszti, de a legfőbb ellenérv az ár: egy középkategóriás autó ára meghaladja a 30 ezer eurót. A hazai töltőállomás-hálózat egyébként nemrég bővül, az Autoklass autókereskedő vállalat ugyanis hét, az elektromos és hibrid gépkocsik töltésére alkalmas létesítményt épített. A 25 ezer eurós beruházás keretében Nagyszebenben, Temesváron, Bukarestben, Ilfov megyében, Konstancán és Ploieşti-en hoztak létre állomásokat.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!