2012. július 10., 06:592012. július 10., 06:59
A júliusi vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy szerintük a június végi uniós csúcstalálkozón felmerült tervek mérsékelik-e az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat. A Barclays Research ismertetése szerint a válaszadóknak mindössze a 23,1 százaléka mondta azt, hogy „igen, valamelyest”, 65,4 százalék a „nem igazán” válaszlehetőséget jelölte be, további 7,7 százalék pedig azt, hogy „egyáltalán nem”.
A június végi uniós csúcstalálkozón egyebek közt felmerült, hogy az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) forrásait közvetlenül, vagyis a kormányok közbeiktatása nélkül fel lehetne használni a tagállamok bankjainak feltőkésítésére. Ez azt is jelentené, hogy a spanyol bankok tőkefeltöltésére szánt 100 milliárd eurós külső kölcsön nem duzzasztaná a spanyol államadósságot. Éppen a spanyol adósság várható meredek növekedésére hivatkozva az elmúlt időszakban több hitelminősítő is agresszív mértékben rontotta a spanyol szuverén adósosztályzatot.
Mindemellett az elképzelések szerint az ESM formális kölcsönök nélkül is beavatkozhatna az eurótagállamok elsődleges szuverén adósságpiacain, abból a meggondolásból, hogy így könnyebben és olcsóbban lehet csökkenteni a spanyol és olasz állampapírhozamokat, és elejét lehet venni annak, hogy e két országnak teljes körű mentőprogramokat kelljen összeállítani az IMF részvételével.
Más nagy londoni házak már azt modellezik, hogy az euróövezet felbomlása esetén a távozó országok új valutái milyen mértékben értékelődnének le, és ez milyen hatással lenne államadósság-rátáikra. A Capital Economics közgazdászai azt vették alapul, hogy az európeriféria folyómérleg-egyenlegeinek kiegyensúlyozásához milyen valutaleértékelődésre lenne szükségük az érintett országoknak. A ház becslései szerint Görögország és Portugália folyómérlegének kiegyensúlyozásához 40 százalék körüli, reálértéken mért leértékelődés kellene, Olaszország és Spanyolország esetében 30 százalékos árfolyamgyengülés tűnik szükségesnek. Írország folyómérlege most már többletben van, de a Capital Economics szerint az ír gazdaság külső versenyképességének helyreállításához is szükség lenne mintegy 15 százalékos leértékelődésre. A ház szerint ilyen mértékű leértékelődések fenntarthatatlan szintre emelnék az euróban mint valutában jegyzett szuverén külső adóssághányadot.
A Capital Economics kimutatta, hogy az általa számolt valutaleértékelődés esetén Görögország államadósság-rátája a hazai össztermék (GDP) 250 százaléka fölé emelkedne, Portugália és Olaszország adósságrátája meghaladná a 175 százalékot, Spanyolország és Írország GDP-arányos szuverén euróadósság-hányada pedig jelentősen 100 százalék fölé nőne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok