2011. október 10., 06:312011. október 10., 06:31
A londoni gazdasági napilap szerint „senki nem jósolja”, hogy a térség visszasüllyed a recesszióba, és a régiós országok államadósság-dinamikái általában sokkal jobbak, mint a nyugat-európai országokéi. Magyarország 77 százalékos GDP-arányos államadósság-rátája magas ugyan a térségen belül, ám sokkal alacsonyabb számos euróövezeti országénál, és csökken.
A Financial Times elemzése szerint még annak is megvannak az előnyei, hogy az euróövezeten kívüli közép-európai országok valutái az elmúlt hetekben esetenként 10 százalékkal is gyengültek az euróhoz képest, mivel ez javította ezeknek a gazdaságoknak a versenyképességét. „Ez jó dolog” – mondta a lapnak Julian Mayo, a Charlemagne Capital nevű, felzárkózó gazdaságokra szakosodott alapkezelő igazgatója. Mayo szerint az euróövezeten kívüli közép-európai országok helyzete javult azokkal a valutauniós tagállamokkal – Spanyolországgal, Olaszországgal, Portugáliával – összehasonlítva, „Görögországról nem is beszélve”, ezek az országok ugyanis még mindig azzal küszködnek, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat.
Sam Vecht, a BlackRock Eastern European Trust befektetési alap vezetője a lapnak hangsúlyozta, hogy a „felzárkózónak” nevezett európai országok – köztük Magyarország, Lettország, Szerbia, Románia, Csehország – minősítéseit javították a nemzetközi hitelminősítők, miközben Görögországot, Spanyolországot, Írországot, Portugáliát leminősítették. Vecht a Financial Timesnak azt mondta, hogy jelenleg a befektetők nem veszik figyelembe ezt a különbséget, „de biztos vagyok benne, hogy idővel elkezdik figyelembe venni”.
A londoni gazdasági napilap térségi melléklete szerint középtávon a keletiek átlagos növekedési üteme várhatóan meghaladja Nyugat-Európáét, részben éppen a nyugati szinthez történő felzárkózási folyamat révén. A külső tőkebeáramlás forrásai azonban változhatnak. Cezary Wisniewski, a Linklaters nemzetközi jogi tanácsadó cégcsoport varsói szakértője a Financial Timesnak elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben amerikai és európai befektetések domináltak a térségben, de most bizonyos elmozdulás látható: „sokkal nagyobb” a befektetői érdeklődés Ázsiából, Oroszországból és a közel-keleti szuverén vagyonalapok részéről. Wisniewski szerint az orosz és a kínai tőke máris vásárlási lehetőségeket keres a közép-kelet-európai pénzügyi szektorban, miközben a térségben meghatározó szerepet játszó nyugat-európai bankok éppen eladnak, hogy hazai mérleghelyzetükön javítsanak.
| A munkahelyteremtés támogatásának szükségességére hívta fel a figyelmet Gyerkó László szenátor pénteken egy csíkszeredai, gazdasági témájú megbeszélésen. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő pedig az unió hosszú távú stratégiáinak fontosságáról beszélt. Gyerkó az eseményen az RMDSZ gazdasági tanácsa által javasolt gazdaságélénkítő intézkedéseket mutatta be. Kiemelte, a testület szükségesnek tartja egy olyan kormányprogram kidolgozását, amellyel megyénként legalább ötven munkahelyet létrehozó beruházások megalapozását támogatnák. A munkahelyteremtés mellett fontos volna a vállalkozók segítése is: azoknál a cégeknél, amelyeknél felhalmozott állami adóság van, finanszírozási alternatíva kidolgozását sürgetnék. Gyerkó szerint mindez akár banki szektoron keresztül, kedvezményes kamatláb ajánlásával is megvalósítható lenne. A szenátor arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában mindössze 7 százalékra tehető az európai uniós pályázati pénzek lehívásának aránya, ennek növelését törvénymódosítás által szorgalmazza a gazdasági tanács. Winkler Gyula EP-képviselő ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy bár fontos a behozott EU-s pénzek arányának növelése, ezek célszerű elköltésére is oda kell figyelni. Moldován József távközlési államtitkár arról beszélt, hogy azok az országok, ahol előrehaladott a digitális írástudás, hatékonyabban kezelik a gazdasági válságot. Szerinte ezért örvendetes az a tény, hogy adóbevallásokat most már Romániában is lehet elektronikusan intézni. Az államtitkár az elektronikus számlázás bevezetését is támogatná, amely ellenőrizhetősége révén a korrupciót is jelentősen visszaszorítaná. A találkozón jelen volt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is, aki a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjaként a gazdasági válságot a munkaerőpiac és a munkavállalók szempontjából elemezte. Hangsúlyozta, a statisztikai mutatók szerint öregszik Európa, ezért olyan intézkedések kellenek, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy az idősek is a társadalom hasznos tagjai lehessenek, és minél hosszabb ideig a munkaerőpiacon maradhassanak. Az erdélyi magyar képviselő arra emlékeztetett, hogy a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatása nem csupán emberjogi, szociális és munkaügyi problémákra megoldás, hanem gazdasági kérdés is, hiszen nem felejthetjük el azt sem, hogy uniós szinten 30 milliárd eurós piaca van a fogyatékkal élők segítőeszközeinek. |
| A közép-európai ingatlanbefektetések 2,3 milliárd eurós harmadik negyedévi értéke azt vetíti előre, hogy a régióban történt ingatlanbefektetések az év végéig elérhetik a 6 milliárd eurót – közölte a Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó vállalat. Miután a régióban eddig – három negyedév alatt – 4,6 milliárd euró volt a befektetés, valószínűnek tűnik a 6 milliárd elérése. A harmadik negyedév adatai szerint az egyes országokban a következőképp alakult a befektetések összege: Csehország 1,18 milliárd euró, Lengyelország 864 millió, Magyarország 197 millió, Románia és Szlovákia kevesebb mint 100 millió euró. A befektetők érdeklődése az irodák felől visszatért a kiskereskedelem felé. Az idén eddig a kiskereskedelmi ingatlan befektetések öszszege 1,88 milliárd euró, míg az irodapiacon történt befektetések összege 1,7 milliárd euró volt. A befektetési kedv ebben az évben az ipari ingatlanok iránt is megnövekedett, a tavaly ilyenkor mért 205 millió euróhoz képest jelenleg 641 millió eurót tesz ki. A régióba legtöbbet befektető társaságok a következők: CA Immo, AEW Europe, Atrium, Unibail-Rodamco, Deka, Union, Invesco, Heitman, ECE and Meyer Bergman. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok